Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VADAI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
682 Két határozati javaslat, a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló H/8674. számú és a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/8673. számú országgyűlési javaslatok együttes általános vitája folyik ma itt. (10.20) A két javaslat együttes vitája és együttes kezelése indokolt, hiszen a hosszú távú fejlesztési stratégia mellé számszerűen is meg kell határozni a Magyar Honvédség létszámát. A két javaslat kapcsá n négy fő kérdés fogalmazódik meg: miért van ezekre szükség, miért most, miért ebben a formában és milyen tartalommal? Nézzük az első kérdést, azaz miért van ezekre a határozati javaslatokra szükség. A Medgyessykormány a kormányváltás után a honvédelmi ve zetés egyetértésével a Magyar Köztársaság védelmi képességeinek felülvizsgálatát rendelte el annak érdekében, hogy világos képet kapjunk arról, hogy hol áll a Magyar Honvédség, és milyen feladatok állnak előttünk. Jövőkép kellett, amelynek alapját a védelm i felülvizsgálat eredményei képezik, amelyek az önkéntes haderőre történő áttéréssel együtt a következő évtized meghatározó prioritásai lesznek. Néhány szót szólnék a védelmi felülvizsgálat legfőbb céljairól. Melyek is ezek a célok? Az ország védelmi képes ségeinek növelése, finanszírozható, modern hadsereg kialakítása, amely a nemzeti és szövetségesi feladatok teljes spektrumában alkalmazható; olyan modern haditechnikai eszközök rendszeresítése, amelyek lehetővé teszik a magas szintű interoperabilitást a sz övetségesekkel; az új típusú kihívásokkal szembeni védelmi képességek kialakítása, nemzetközi kötelezettségeink és vállalásaink teljesítése. Ezen túlmenően a védelmi felülvizsgálat, természetesen a növekvő fontosságú területek mellett, meghatározta a csökk enő jelentőségű területeket is, és ez így, együttesen alkotta a védelmi felülvizsgálat eredményeit. A kérdés az, hogy miért is kell még egy ilyen jellegű javaslat, ha már egyszer van egy, a 61/2000. számon, amelynek még a címe is ugyanaz. No, nem azért, am it Virgil Thomson mondott, nevezetesen: “Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor. Először, hogy legyőzd a félelmedet. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, hogy szeretede csinálni.” Nem ezek mi att, mert a félelmeinket már régen legyőztük, talán már valamennyire tudjuk is csinálni, bár nem tökéletesen, szeretni meg azért szeretjük, mert, azt hiszem, mindannyian jobbító szándékkal vagyunk ma itt, ami már önmagában szeretetet jelent. Az indokok egy szerűbbek. Egyfelől azért, mert az elmúlt két évben alapvető átalakulás zajlott a biztonságpolitika területén. Ne felejtsük el, hogy a 61/2000. számú országgyűlési határozat a szeptember 11ei amerikai terrortámadások előtt született. Ezek a terrortámadáso k alapvetően új haderőfejlesztési gondolkodási módot igényelnek, amely gondolkodásban két fő elemet kell kiemelni, ahogyan államtitkár úr is tette: az önkéntes haderőre való áttérés és az új képességek kialakítása. Ma már az új típusú biztonsági kockázato k jelentik a kihívást valamennyi állam számára, és ezek a kockázatok nem győzhetők le csupán a nemzetállam szintjén, sőt egyre nagyobb összefogásra van szükség annak érdekében, hogy a legyőzés mellett meg tudjuk előzni, és ezzel ki tudjuk védeni a terroriz mus és a nemzetközi szervezett bűnözés támadásait. Másfelől ugyanakkor a 61/2000es országgyűlési határozat, ahogy államtitkár úr már szintén említette, csak alapozás volt az önkéntes haderőre való áttérésben, és 2010ig szól. A mostani országgyűlési határ ozati javaslat az egész folyamatot végigviszi, egészen 2013ig, és az önkéntes haderőre való áttérés végrehajtásának pontos időpontját is meghatározza. Ráadásul a mostani javaslat kellő egységben kezeli a nemzeti és szövetségesi keretben végrehajtandó fela datokat is, ami koncepciójában is kapcsolódik a NATOnak Prágában tett felajánlásainkhoz. A második kérdés az, és ez föl is vetődött, hogy miért éppen most kerülnek beterjesztésre ezek az országgyűlési határozati javaslatok. A Magyar Köztársaság egy átfogó védelmi felülvizsgálat után, amely természetesen figyelembe vette a visszacsatolásokat is, kell hogy rendelkezzen egy olyan stratégiával, amely a Magyar Honvédség számára jövőképet határoz meg. A modern európai Magyar Köztársaságnak uniós csatlakozása elő tt kell hogy legyen egy ilyen koncepciója, amely közjogilag is
