Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Kérdések az M5-ös autópálya kivásárlására” címmel - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
66 úr távollétében, amennyiben a képviselő ú r elfogadja, Gaál Gyula államtitkár úr válaszol. (Jelzésre:) Ha jól látom, a képviselő úr elfogadja a válaszadó személyét. Megadom a szót. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt másfél év során ebben az országban politikailag, társadalmilag az egyik legneuralgikusabb kérdés az M5ös autópályával kapcsolatos kérdéskör, kérdéscsomag volt. (17.10) Másfél éven keresztül tárgyalt a kormány nevében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tárgyaló csapata, hogy ezt a gordiuszi csomót, amely oly teherként nehezedett mindannyiunkra, az egész társadalomra, az egész ország vállára, megoldja valamiképpen. Itt, a parlamentben másfél éven keresztül ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt sürgették a GKMet, és ha lehet mondani, legalábbis az egyik oldal drukkolt annak, hogy ezek a tárgyalások sikeresen befejeződhessenek. Most végre eljutottunk oda, hogy a tárgyaló delegáció dolgavégeztével és a jól végzett munka sikerével a tarso lyában fölállhatott, és befejezettnek tekintheti a tárgyalást, sikerült megállapodni végre ebben a neuralgikus kérdésben. Mégis, a megállapodást követő első pillanatoktól már érzékelhető egy bizonyos fanyalgás, egy olyanfajta számonkérés, amelyik jó, megva n, elértük az eredményt, de nem elég, jobbat kellett volna, olcsóbban kellett volna, gyorsabban kellett volna jellegű attitűd. Azt gondolom, ez a fajta számonkérés nem igazságos. Kérdezem ezért öntől: miért nem a teljes kivásárlás mellett döntöttek, miért csak a részleges kivásárlás mellett? Igaze, hogy a koncessziós szerződés 2003. december 31től tette lehetővé a kivásárlást? Mikor és mit hoznak nyilvánosságra a most létrejövő megállapodásból? És végül összefoglaló jelleggel: milyen célokat és szempontok at követett a GKM a tárgyalás során, illetve sikerülte ezeket a célokat elérni? Várom válaszát, államtitkár úr. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Gaál Gyula gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár adja meg a választ. GAÁL GYULA ga zdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! Először is hadd köszönjem meg, hogy ön oda címezte a kérdését, azoknak, akik a döntéselőkészítésben, a tárgyalásban részt vettek, és ezért lehetővé tett e, hogy én válaszoljak erre. Először a legutolsó kérdésre hadd válaszoljak, a szempontokra. A szempontjaink nagyon világosak voltak a tárgyalások kezdetétől fogva. A matricássá tételt szerettük volna megoldani, a továbbépítés kérdését szerettük volna megol dani, mindezt a jogállamiság keretei között, tehát tárgyalásos alapon és nem diktátummal, illetve szempontunk volt az adófizetői pénzek lehető legfelelősebb kezelése. Ezeket a szempontokat nagyjából sikerült érvényesíteni, hiszen ahogy a nyilvánosság tájék oztatást kapott, március 12étől részévé válik a matricás rendszernek az M5ös autópálya; lehetővé vált, hogy 2005. december 31ig a KiskunfélegyházaSzeged szakasz elkészüljön, és ezzel az egész déli országrész bekapcsolódhasson a forgalomba; illetve megg yőződésem szerint az adófizetők pénzét kímélő megoldást választottuk, és a jogállamiság követelményeinek teljes betartásával. Éppen azért nem a teljes kivásárlás mellett döntöttünk, mert az meggyőződésem szerint drágább lett volna. Drágább lett volna, ha a z állam tartós állami tulajdonba akarja vonni az autópálya működtetését, hiszen most azonnal felmerült volna egy 7072 milliárd forintos vételár mellett az 53 milliárd forintnak megfelelő hitelek azonnali törlesztése. Ez összesen több mint 120 milliárd for int lett volna, szembeállítva a most 21 milliárd forintért megvásárolt tulajdonrésszel, és a teljes kivásárlás esetén is ugyanaz a további költség terhelte volna, vagy majdnem ugyanaz a további költség 27 éven keresztül az államot, ami a 40 százalék megvás árlása mellett terheli.
