Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 1 (127. szám) - A vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslat - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat - A Cseh Köztársaságnak, az Ír Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az ... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
590 időszakra az össztermék 1 százalékára történő befagyasztásának indítványa a hat nettó befizető ország részéről, vagy éppúgy, m int a stabilitási paktum betartatása Portugáliával, de Franciaországgal és Németországgal már nem. Az emberi jogi alapelvek területén pedig ilyen a diszkriminatív beneši dekrétumok befogadására való hajlandóság; és meg kell jegyeznem, hogy az a magatartás is, amelyet az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságában tapasztaltam, ahol az agrárreformok koppenhágai megállapodásokhoz való igazítása kapcsán a belépő tagországok megfigyelői részéről felvetett meggondolásokat és igényeket egysz erűen lesöpörték. Szóval, mindez arra utal, hogy az Unióra korábban annyira jellemző szolidaritási politikai meggyengülhet. És tapasztaljuk ezt akkor, amikor minden idők legnagyobb bővítése zajlik, és a folyamatba bevont országok gazdasági és társadalmi fe lzárkóztatása nélkül ténylegesen kialakulhat a többsebességes Európa. Csak akkor lehet az Unió gazdaságilag szilárd és versenyképes, ha mérsékli a tagjai között megugró életszínvonalbeli különbségeket, ahogy legutóbb Brendan McMahon budapesti ír nagykövet a nizzai ír népszavazásra utalva kifejezte: “Javítani tudjuk az európai tudatosságot.” Ilyen körülmények között különösen nagy a kormány felelőssége a csatlakozási folyamat levezénylésében. Tudjuk, hogy különösen a mezőgazdaság és természetesen a kis- és k özépvállalkozások területe fogja megérezni az átállást, de általánosságban elmondható, hogy nem jó az a kormányzati magatartás, amely a külső elvárásokat ugyan igyekszik teljesíteni, de ahol pénz hívható le, és ez számunkra előnyös, viszont finanszírozni i s kell, ott késlekedik. Benne vagyunk az egyesülési folyamatban; már csak akkor is, ha elfogadnánk a miniszterelnök úrnak a korábban itt elhangzott kifejezését, hogy előremenekülünk az Unió felé, annak logikája is azt követelné, hogy mozgósítsuk erőforrása inkat. Ehhez azonban nélkülözhetetlennek tartom az eddiginél hatékonyabb és rugalmasabb együttműködést az Unió döntéshozó szerveiben a kormány, a képviselők és a szakértők között, valamint a felzárkózásban érdekelt országok között. Mert demokratikus lehető ségekkel élő együttműködésben partnerek vagyunk, ugyanakkor a négypárti közös listához fogható népfrontos megoldást ellenezzük, hiszen az a kormányzati felelősséget kívánja elmosni. Mindezek megjegyzésével, az országunk hatékonyabb, folyamatosabb érdekérvé nyesítési igényének reményében tudom, tudja az MDF támogatni az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jel entkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Kovács László külügyminiszter urat, kíváne reagálni az elhangzottakra. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen. Én azt gondoltam, hogy nem kell zárszót mondanom, de Kelemen András képviselő úr felvetett egy olyan kérdést, ami most az elmúlt napokban többször is szerepelt, mégpedig azzal összefüggésben - ugyan nem tartozik a témához, megjegyzem , hogy az Európai Unió egyes tagállamai, amelyek korábban azt jelezték, hogy liberalizálják a munkaerőpiacot, m ost különböző korlátozásokat fontolgatnak, vagy ilyen szándékot jelentenek be. Az elmúlt napokban az ellenzéki oldalról többen is megkérdezték, hogy a kormány miért nem lép fel ez ellen, és egyáltalán mit tesz a kormány, és miért nincs közösségi szabályozá s. Nos, tisztelt Ház, azért nincs, mert amikor az előző kormány lezárta a munkaerőmozgásról szóló fejezetet, akkor tudomásul vette azt, hogy hétéves korlátozás van, és szó nélkül tudomásul vette azt is, hogy nemzeti kétoldalú megállapodásokat lehet erről k ötni, ezért nincs közösségi megállapodás és közösségi irányelv ebben a kérdésben.
