Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 1 (127. szám) - Kárpáti Zsuzsa (MSZP) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - “Lesz-e ápoló az egészségügyi intézményekben?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár:
578 Kárpáti Zsuzsa (MSZP) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - “Lesze ápoló az egészségügyi intézményekben?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Kárpáti Zsuzsa, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek: “Lesze ápoló az egészségügyi intézményekben?” címmel. Képviselő asszonyé a szó. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Politikai Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Közismert, hogy a magyar lakosság öregszik, egyre több embertársunk szorul ápolásra, gondozásra, és egyre több a krónikus beteg. Folyamatosan nő tehát a z ápolás iránti igény. Az egészségügyben pedig visszavisszatérő kérdés a nővérhiány, amelyről nemcsak napjainkban jelennek meg híradások, hanem több mint egy évtizede folyamatosan. Több tanulmány is jelent meg arról, hogy kevés a képzésbe belépők száma, m ajd egykét év múlva elhagyják a pályát az ápolók. A szocialistaszabad demokrata kormány intézkedésének, nevezetesen az 50 százalékos bérfejlesztésnek örültek az ápolók, de nemcsak az ápolók, hanem az orvosok is. Az intézkedés nyomán megindult egy visszaá ramlás az ápolói pályára, és mára már több vidéki kórházban sikerült feltölteni hosszú ideje üres ápolói állásokat. Úgy tűnik, az ápolói hivatás kezdi visszaszerezni társadalmi presztízsét. Tehát az ápolói munkakör elindulhat a versenyképes foglalkozások ú tján. A demográfiai mutatók miatt azonban a fiatal korosztályokból jelentős belépés nem várható az oktatási intézményekbe és a munkaerőpiacra sem. A pályára visszaigyekvők nagy része pedig - a 4045 év körüli korosztály - egy régi képzési rendszer szerint kapott szakképesítést, úgynevezett szakképzettségi bizonyítványt. Ők azonnal munkába állíthatók lennének, hiszen szakképesítéssel rendelkeznek, ám az európai uniós szabályok és a képzettségi előírások szerint szakképzetlennek számítanak. Tisztelt Államtitk ár Asszony! Lesze elég ápoló az egészségügyi intézményekben? (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Vojnik Mária államtitkár asszony válaszol. DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését és azt is, hogy felvetette, a bérintézkedések, az 50 százalékos béremelés pozitív hatásaként megállt az elvándorlás az egészségügyi intézményekből, sőt megindult egyfajta viss zaáramlás is az ellátó rendszerbe. Az a tény, hogy a 4045 éves korosztályból jelentkeznek újra munkára, egyfelől örvendetes. Az, hogy egy régebbi rendszerben szereztek szakképesítést, természetesen nem azt jelenti, hogy ők szakképzetlenek lennének, de hog y hátrább sorolódnak a közalkalmazotti bértáblában, az sajnos igaz. Az európai uniós direktíváknak megfelelően a képzési rendszerben az érettségire épülő hároméves ápolói képzési forma került bevezetésre. Hogy azok a kolléganők, akik visszajöhetnének a pál yára, ennek meg tudjanak felelni, az ő számukra szolgál az úgynevezett hídprogram, amellyel segíthetik a visszailleszkedésüket, és megszerezhetik az új szakképesítésüket. Ezzel a lehetőséggel élve az egy- vagy kétéves képzési idő alatt megszerzett képesíté s után az illető szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel való rendelkezésének függvényében új, magasabb státusban kerülhetnek vissza az egészségügyi rendszerbe. Remélhetőleg ezek és az ehhez hasonló intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy nemcsak az idősödő társadalom kiváltotta szükségleteknek, hanem az
