Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 1 (127. szám) - Mádi László (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Miért tette tönkre a kormány az otthonteremtési programot?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
551 ígéreteikkel szöges ellentétben a polgárok otthonteremtési hitelhe z jutási esélyei folyamatosan csökkennek. A családok az önök intézkedéseinek köszönhetően nem tudnak nagyobb lakást vásárolni, mivel az ötmilliós értékhatár bevezetésével önök ennek tudatosan gátat szabtak. Ennek pedig éppen az a következménye, hogy a szeg ényebb családok nem tudnak a relatíve olcsóbb használt lakás vásárlásához nagyobb hitelt felvenni. Kérdezem az államtitkár úrtól, hogy valóban egyetérte azokkal az igazságtalan intézkedésekkel, amelyek az új adótörvényjavaslatban szerepelnek. Ezenkívül k érdezem február 18ai dátummal, hogy tervezneke még bármilyen megszorító intézkedést az otthonteremtésben. Várom tisztelettel válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Az interpellációra Veres János államtitkár úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az otthonteremtési támogatások rendszerének átalakítása az igazságosabb költségvetési támogatás elosztását, a rászorultak fokozottabb támogatását és a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát szolgálta. Emellett bizonyos elemeiben a korábbiaknál több támogatás igénybevételére is lehetőség nyílt. 2002 decemberében ugyanis a kormány megemelte a lakásépítési és vásár lási kedvezmény összegét, és bevezette a fiatal házasok által két gyermekig igényelhető megelőlegezés rendszerét is. Ennek eredményeképpen ma 1 millió 600 ezer forint saját erőt lehet igazolni ezzel a konstrukcióval. A 2003. január 1jétől érvényes módosít ások eredményeképpen a kétszeresére emelkedett, azaz 36 ezer forint helyett 72 ezer forint állami támogatás vehető igénybe a lakástakarékpénztári megtakarítások után is. Tény és való, hogy az elmúlt időszakban, az előző kormány időszakának legvégén beveze tett, elsősorban a használt lakások vásárlására vonatkozó, támogatott kamatozású hitelek esetében jelentős változtatásokra volt szükség. Azonban a megváltozott helyzetben is azt kell mondjam képviselő úr felvetéseire, hogy az ön által példaként említett cs aládban, amikor is 180 és 200 ezer forint bruttó jövedelemig keresnek a családtagok, teljes mértékű lehetőség van 120 ezer forintos adókedvezmény igénybevételére, hiszen ebben a példában a 3,4 millió forint éves jövedelmet nem érik el a kedvezményezettek. Ilyen értelemben tehát a képviselő úr konkrét példájára azt tudom mondani, hogy a lehetséges adókedvezményt teljes mértékben igénybe tudják venni. A további időszakban, a későbbiek során, azaz április 1jétől a kormány megemeli, azaz tovább emeli azokat a támogatási elemeket, amelyeket a leginkább rászorultak esetében a saját erő részeként is figyelembe lehet venni. Így április 1jétől az első gyermek után 800 ezer forint, a kétgyermekesek esetében 2 millió forint, a 3 gyermekesek esetében 3,2 millió forint , és a 4 gyermekesek esetében 4 millió forint igénybevételére lesz lehetőség a lakásépítési kedvezmény emelése után. A kormány kezdeményezésére az elmúlt időszakban az Országgyűlés a kölcsönszerződések közjegyzői díjainak felére csökkentéséről döntött, ami szintén a lakáshoz jutást, az adósok terheinek a csökkentését szolgálta. Ez egy régi igénye és régi elképzelése volt a lakásvásárlásban, a használt lakás vásárlásában és az új lakás építésében is szerepet játszó személyeknek. Úgy gondolom, hogy nem lehet kétséges valamennyiünk számára az, hogy az elmúlt év végén, azaz decemberben meghozott intézkedések pedig annak eredményeképpen kellett hogy bekövetkezzenek, hogy Magyarországon 2003 végéig nem volt lakossági megtakarítás. Sőt, a lakáshitelezés eredményeké ppen mintegy 1600 milliárd forinttal növekedett a lakáshitelek állománya, és ez a lakáshitelállománynövekedés eredményezte végül is azt, hogy a lakossági megtakarítások híján az ország költségvetési hiányát gyakorlatilag teljes mértékben külső forrásból k ellett finanszírozni. Nem volt sem a lakosságnál, sem a vállalkozásoknál, sem pedig immár több mint 20 éve Magyarországon a költségvetésben olyan megtakarítás, aminek eredményeképpen ez a hiány finanszírozható lett volna a továbbiakban.
