Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP), a napirendi pont előadója:
514 Tisztelt Országgyűlés! Miután több felszólaló nem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem államtitkár urat, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Jelzésre.) Nem kíván. Tisztelt Országgy űlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támog atásáról szóló 1999. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Soron következik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája és lezárása. Magda Sándo r és Pásztohy András képviselők, az MSZP képviselőinek önálló indítványát T/8687. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Pásztohy András képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország gazdasági gerincét, és ez alól hazánk sem kivétel, az ott működő kis- és középvállalkozások alkotják. Fontosságukat felismerve, az Országgyűlés 1990ben törvényt is alkotott róluk, amelyben meghatáro zta, hogy mely vállalkozások tekinthetők kis- és középvállalkozásoknak. A kis- és középvállalkozások meghatározásánál jelentős szerepet kapott a tulajdonviszony. A jelenlegi hatályos szabályozás szerint az állami részesedés adott mértéke, például 25 százal ék túllépése esetén egy vállalkozás nem minősíthető a törvény szempontjából kis- vagy közepes vállalkozásnak, ha egyéb tekintetben az lehetne. Ez alól csak abban az esetben van kivétel, ha a vállalkozás tulajdonosai között van a törvényben meghatározott in tézményi befektető, például bank, biztosító részvénytársaság vagy magánnyugdíjpénztár, amely részesedése nem éri el a többségi irányítást biztosító befolyást. A mezőgazdasági szövetkezetek egy részének esetében a tulajdoni viszonyok rendezése, a működőképe sség javítása érdekében hozott korábbi kormányzati intézkedések hatására az állam által végrehajtott üzletrészfelvásárlás miatt olyan mértékű állami részesedés keletkezett, amely elérte, sőt sok esetben meg is haladta a 25 százalékot, így a törvény alapjá n azok nem minősülhetnek kis- és középvállalkozásoknak. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ez milyen hátrányokkal jár az érintett szövetkezeteknek. Mivel nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak, ezért sok állami programban, támogatásban nem vehetnek részt, am ellyel hátrányba kerülnek a többi vállalkozással szemben. E hátrányok miatt, amelyek már évek óta sújtják ezeket a szövetkezeteket, emberek ezreinek állása kerülhet a csatlakozással veszélybe, hiszen állami segítség nélkül teljesen lemaradhatnak a közös eu rópai piac diktálta kemény versenyben. Fejlesztések, beruházások nélkül veszélytelenek a korszerű vállalkozásokkal szemben. Aktuális probléma az is, hogy nem tudnak az Európaterv agrárhitelprogramjának valamennyi konstrukciójában részt venni, amely minteg y 160 milliárdos lehetőség immár, illetve a SAPARD, valamint az agrárvidékfejlesztési operatív program keretében meghirdetett fejlesztési pályázati úton nem tudnak forrásokhoz jutni. Éppen ezért indokoltnak tartom a szövetkezetek kis- és középvállalkozás ként történő elismerését, mivel az állam által képviselt üzletrésztulajdon nem működik tényleges tulajdonként, nem testesít meg szavazati jogot, az állam nem képviseltetheti magát a szövetkezetek választott testületeiben sem.
