Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
504 Ebben az esetben be kell látnunk, hogy a személyi jövedelemadózás hazai technikája alkalmatlan a teherbírás szerinti közteherviselés megvalósítására; követnünk kellene Franciaországot, és gondoskodnunk kellene az ott már é vtizedek óta jól működő családi jövedelemadó bevezetéséről. Éppen ezért is fogadtam jól a kormányzati javaslatot, hogy legyen egy külön vitanap az adózásról - nagyon bízom abban, hogy alkalmas lesz egy olyan konszenzus megteremtésére, amely már érezteti kö vetkezményeit a következő költségvetésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miután több felszólaló nem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem az államtitkár urat, kíváne reagálni az elhangzottakra. ( Mesterházy Attila jelzésére:) Nem kíván reagálni. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az országgyűlési határozati javaslathoz módosító javaslatot senki sem nyújtott be. Felhívom figyelmüket, hogy ebben az esetben részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folyta tása ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/8247. szá mon, a bizottságok ajánlásait pedig T/8247/25. számokon kapták kézhez. Most a képviselői felszólalások következnek, tízperces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezetteknek adom meg a szót: Józsa István, az MSZP képviselője jelentkezett. DR. JÓZS A ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelem ma Magyarországon a piacgazdaság, a kínálati bőség és a fogyasztói társadalom keretei között kulcskérdés. A rendkívüli mennyiségű á ru, melyet a piaci versenyben el kíván adni a gyártó, a kereskedő, megnehezíti a fogyasztó eligazodását a termékek között, és az esetlegesen felmerülő problémák esetén érdekeinek érvényesítését nehezíti a jogi ismeretek hiánya vagy a szervezetek korlátossá ga. Ezért van különös jelentősége a fogyasztóvédelem erősítésének. Az Európai Unióban kiemelt szabályozás, önálló politika vonatkozik erre a területre. Az amszterdami szerződés 153. §a 1997ben megfogalmazta az alapokat. Azt hiszem, érdemes az általános v ita második napján is szó szerint idézni az ebben foglaltakat: “A magas szintű fogyasztóvédelem megvalósításának céljából az Európai Közösség közreműködik a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmében, valamint támogatja joguk at a tájékoztatáshoz, az oktatáshoz és érdekeinek megvédése céljából a fogyasztói önszerveződésben.” A fogyasztóvédelem méltán közösségi szintű politika egy 450 milliós piacon, amit az Európai Unió jelent a tizek bővítése után. Az alapjogok érvényesítésébe n Magyarország gyorsan reagált az amszterdami szerződésre: a Hornkormány idején, már 1997 decemberében megszületett a fogyasztóvédelmi törvény. Az eredeti törvény megszületése óta közel 60 új jogszabály született meg, amely a területhez szorosan kapcsolód ik. A jelenlegi törvénymódosítás célja az elmúlt időszak tapasztalatainak érvényesítése, illetve a konkrét időpont oka a legfrissebb európai uniós irányelv, a termékbiztonságról szóló 2001. évi 53.
