Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
493 iskolában fogyasztott tej alanyi jogon illesse meg a gyermekeket; a finanszírozásba a köz ponti költségvetési forrásokon túl be kell vonni az intézményfenntartókat, a Tej Terméktanácson keresztül a termelőket, feldolgozókat és forgalmazókat; a program legyen független a rászorultsági alapon működő diákétkeztetési rendszertől; a szervezés ne jel entsen terhet az intézményeknek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon jó, elfogadható és a Magyar Demokrata Fórum által is támogatott határozati javaslat, de sajnos a mai napig ez a program szintén nem valósult meg. Összességében: a jelentésből is kide rül, hogy a kormánynak nincs átfogó intézkedése terve az általam is felvetett problémákra. Kérdés, hogy a kormány új pénzügyi stratégiája, illetve az úgynevezett Draskovicscsomag mennyire kurtítja az ifjúságra szánt pénzösszegeket. Köszönöm, hogy meghallg attak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Zuschlag János úr, az MSZP képviselője. ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Meg szeretném nyugtatni az előttem szóló képviselőtár samat, hogy az iskolatejakciót szeptemberben a kormányzat folytatja. Úgy folytatja, ahogy azt egy európai uniós tagállam folytatni szokta, tehát eurokonform módon, a szabályok betartásával. Emlékezhetünk rá, hogy az előző kormányzat idején ez úgy zajlott, hogy az Állami Számvevőszék azt mondta, egészen elképesztő pazarlások voltak. Mi azt gondoljuk, nagyon fontos az iskolatejakció. Valóban, erről elfogadtunk egy országgyűlési határozati javaslatot, s ennek szellemében szeptembertől kezdve a kisdiákok aszt alán ott lesznek a tejesbögrék. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez egy rendkívü l gazdag jelentés, éppen ezért MDFes képviselőtársaimmal fölosztottuk a területeket. Én az Arany János tehetséggondozó programról, az óvodai férőhelyek hiányáról, az ingázni kényszerülő diákokról, a veszélyeztetett gyermekekről, a depressziós fiatalokról, valamint a pedagógusjelölteket lejárató, rágalmazó álszociológiai felmérésről szeretnék szólni, s ha lesz időm, akkor a gyermekszegénységről. Tisztelt Ház! Korábbi jelentések számszerűsített adatokat tartalmaztak a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű középiskolások támogatására létrehozott, az Arany János tehetséggondozó program keretében tanulók számára vonatkozóan. Ez a mostani jelentés csak a program egyik részelemét, a roma tanulók támogatását említi meg, s nem ismerteti a kistelepüléseken élő tan ulók részvételének a változását ebben a programban. Nagyon bízom abban, hogy az Arany János tehetséggondozó programra vonatkozó szűkszavúság nem előjele e jó programból történő kihátrálásnak. Számomra aggasztó jelenség, hogy míg a gyermeklétszám csökkenésé re hivatkozva egyre több óvoda és kis iskola zárja be kapuit az országban, vagy leplező szóval szerveznek át iskolákat, óvodákat, addig például a helyhiány miatt visszautasított óvodai felvételek száma közel 5 ezer, dupla annyi, mint volt a tíz évvel koráb bi jelentésben. A felvételre jelentkezettek számának megnövekedett elutasítása véleményünk szerint azt igazolja, hogy az önkormányzatok számára általában is súlyos költségvetési gond a gyermekintézmények fenntartása, és bezárás esetén legtöbbször csak ürüg y a csökkenő gyermeklétszámra történő hivatkozás. A bezárt iskolák számának a növekedésével párhuzamosan egyre több tanuló kényszerül naponta több órát utazni, és bizony fáradtan foghat hozzá az otthoni tanuláshoz, hogy az ingázás egyéb veszélyeiről ne is beszéljünk.
