Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
464 hiszen mi az EUhoz képest so kkal jobbak vagyunk a vasúti személyszállításban, illetve a vasúti áruszállításban. Én azt gondolom, ha vannak értékeink - márpedig ennek az anyagnak az egyik fontos célja a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság , ha valahol a környezetvédelem és a kö zlekedésbiztonság előjön, azt gondolom, az igazából a vasúti személyszállítás, illetve áruszállítás. Tehát ezt inkább meg kellene őrizni, és nem örülni annak, hogy a csökkenő tendencia ellenére még mindig verjük az EUországokat ezzel a mutatóval. Tehát am it én mondtam, annak csak úgy van értelme, ha ezt a három helyet különkülön megnézzük és összehasonlítjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ivanics Istvánnak adom meg a szót, Fideszfrakció. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közlekedésfejlesztési politikáról szóló előterjesztésünk harmadik kiemelt stratégiai fő iránya a területfejlesztési célok megvalósításának az előmozdítása. Én szeretném felhív ni a figyelmet, hogy ehhez minden közlekedési ágazatnak hozzá kellene járulnia. Úgy látom, hogy a hozzájárulás mértékét nem kellőképpen hangsúlyozzuk: a hozzájárulás úgy történhet meg, ha ebben valamilyen üzleti lehetőség van. Ha megnézzük azt, hogy a magy ar vállalatok hogyan kapcsolódhatnak be a különböző közlekedési ágazatokba, a légi közlekedésbe, a közúti közlekedésbe, a vasúti és a vízi közlekedésbe, akkor az a meglepő szám jön ki, hogy a közúti közlekedés kivételével elenyésző azon vállalatok száma, a melyek közvetlenül kapcsolódnak ehhez a területhez. (14.40) És itt van a fejlesztéspolitikának egy sarkalatos kérdése, amiben úgy gondolom, hogy az Orbánkormány példát mutatott, hogy hogyan lehet ezekbe az infrastrukturális ágakba becsatornázni a hazai vá llalatokat. Ha nézzük ezt az abszurd helyzetet, hogy a közúti közlekedésben 27 115 darab belföldi árufuvarozói vállalkozás működik, és a többinek az elenyésző voltát, akkor úgy gondolom, hogy jogos az a felvetés, hogy irányítsuk a figyelmet arra, hogy a tö bbi közlekedési ágazatban hogyan tudunk piacot, a magyar vállalkozók számára teret biztosítani, és akkor egész biztos, hogy minden tekintetben előre fogunk lépni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szalay Gábor képviselő úré a szó, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Itt, ebben a Parlamentben, 1903ban, amikor a költségvetés vitája folyt, az egyik ellenzéki képviselő, hogy bemutassa, milyen viszonylagos minden statisztikai adat ig azságossága, a pénzügyminiszterhez fordult, és azt mondta: pénzügyminiszter úr, a maga statisztikai adataival akár azt is be lehetne bizonyítani, hogy inkább szeretnék szifiliszes lenni, mint milliomos, mert miközben a szifiliszesek egyharmadát meggyógyítj ák, addig az összes milliomos meghal. Nos, én a statisztikai adatokra történő hivatkozás viszonylagosságáról beszéltem, mert miközben Pap képviselőtársam csak azt emelte ki, hogy mi a tendencia, országon belül mennyire csökkent a vasút részesedése mind a s zemélyszállításban, mind az áruszállításban, én arra hívtam fel a figyelmet, hogy miközben ez igaz, emellé oda kellene tenni, hogy de még így is kétszer olyan jó helyzetben vagyunk, mint az Európai Unió. Figyelembe véve azt, amit a szöveg ismételten, többs zör leszögez, hogy a fő prioritás az, hogy ezt a részarányt megőrizzük, azért talán érdemleges lett volna