Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
424 Az MDF képviselőcsoportja úgy véli, hogy az egyes közlekedési ágazatokban kialakított helytelen arányok mellett gond van a fejlesztés nagyságrendjével is. Az elképzelések nem a magyar gazdaság jelenlegi kondícióira épülnek, azaz a 2006ig és a 2015ig meghatározott cselekvési program még egy túlzottan idealizált gazdasági háttér, kiemelt európai uniós támogatások esetén is nehezen megvalósítható fejlesztési ütemet hirdet. Formailag egymás mellett, egymást megelőzve párhuzamos intézkedések történtek, ami szándéka ellenére gyöngíti a kormány kö zlekedéspolitika melletti elkötelezettségének látszatát. Már született ugyanis az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseiről kormányhatározat. Ezen határozat részletezi a 20032006 közötti középtávú fejlesztési feladatokat, valamint a 2015ig terjedő hosszú távú fejlesztési programot. A közlekedéspolitikában megfogalmazott prioritások akkor minősülhetnek hitelt érdemlőnek, ha az abban megfogalmazottak visszaköszönnek az ágazati minisztériumok intézkedési terveiben. A jelenlegi előkészítettség ismeretében az említett kormányhatározatban foglalt fejlesztések teljesítése is erősen megkérdőjelezhető. Nincs esély arra, hogy ezen felül további fejlesztések m egvalósulhassanak. Nincs összhang a 2006ig megfogalmazott fejlesztések tekintetében a már említett és elfogadott kormányhatározat és a most tárgyalt országgyűlési határozati javaslat között. A kiemelten kezelt fejlesztések 2006ig terjedő szakaszában az e lső helyen szerepel a páneurópai hálózat részeként országhatártól országhatárig tartó, valamint az országot északdéli és keletnyugati irányban átszelő, a fővárosközpontúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat időarányos kiépítése oly módon, hogy a hálózat bi ztosítsa az adott térségnek a vele kapcsolatban levő más térségek felőli kedvező elérhetőségét. Az itt megfogalmazottak Magyarország közúthálózatának körülbelül 2020ra várható kiépítettségi szintjét vázolják fel. Nagyon hiányzó és a forgalom által valóban indokolt kapcsolati igény az országot északdéli irányban átszelő hálózati elemek kiépítése, a főváros központú gyorsforgalmi úthálózat feloldása azonban, a folyamatban levő és a beígért autópályaépítkezések jelenleg minden energiát felemésztenek. Szó si ncs egyéb programok előkészítéséről, napirenden tartásáról. Éppen ezért nem reális a 2015ig tervezett további fejlesztések programcsomagja, hiszen a 2006ig tervezett beruházások közül a meg nem valósultakat is itt kell szerepeltetni. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Szólnunk kell arról az ellentmondásról, ami a határozati javaslatban is bujkál, és ezt megerősítendő a háttéranyag egésze felett is lebeg. A környezetvédelmi szempontok, az egyéni személyi közlekedés, az áruszállítás európai szintű ellentmondásainak feloldása, a közösségi közlekedési ágak előtérbe állítása furcsa módon képződik le ebben a háttéranyagban. Magyarországon pont azok a prioritások lépnek elő, amelyeket az Európai Unióban oldani kívánnak. Ez még akkor is probléma, ha Magyarországon a közút hálózat - különösen a gyorsforgalmi úthálózat - országosan nincs kiépítve. (11.30) Ugyanakkor a vasúti infrastruktúra is minőségében fejletlen, hiszen a vonalak némelyikén még a második világháború előtti állapotot sem sikerült visszaállítani; egykoron két vágányú pályák működtek például CeglédSzeged, NagykanizsaMurakeresztúr között. Tisztelt Ház! Mint a bevezetőben is említettem, a programnak minimálisan négy kormány tevékenységét kellene meghatároznia. Hogy mi minden következik, illetve nem következik a közlekedési infrastruktúrafejlesztés területén a határozat elfogadásából, arról már szóltam. De vajon milyen változtatásokra hatalmazzuk fel a kormányt az üzemeltetés területén a szavazást követően? A közlekedéspolitika stratégiai fő irányai között erre v onatkozólag a következőt találjuk: a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével. Nos, ezt a fél mondatot illett volna bővebben kifejteni. A Magyar Demokrata Fórum nem adná szívesen a szavazatát sem a szabad demokrat áknak az állam szerepét korlátozó, féktelen liberalizmusára, sem a költségvetés
