Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. június 14 (158. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
4202 a '90es rendszerváltáshoz tudom hasonlí tani. 1990ben ránk köszöntött a demokrácia, a politikai értelemben vett szabadság, de az elmúlt tizennégy esztendő azt bizonyította, hogy a demokrácia és a szabadság a jólétet nem volt képes elhozni. Én magam az európai uniós csatlakozástól azt várom, hog y az a kiszolgáltatott helyzet, amelyben a magyar gazdaság, a magyar választópolgárok gazdasági szempontból voltak, az oldódjék és javuljon. Ahhoz, hogy ez a tervünk - amely, gondolom, mindnyájunk számára fontos - sikerüljön, néhány dolognak teljesülnie ke ll, és én ezekről szeretnék szót ejteni. A választási kampány során számos alkalommal feltették azt a kérdést, hogy vajon a huszonnégy képviselő pártérdekek alapján vagy nemzeti érdek alapján foge az Európai Parlamentben voksolni és szavazni. És én mindig visszakérdeztem, hogy ugyan mondják már meg nekem, hogy mi az a nemzeti érdek, megegyeztünke a nemzeti érdekekben. Két esztendővel ezelőtt Dávid Ibolya, az MDF elnöke tett először javaslatot arra, hogy egy nemzeti minimumprogramot vagy a nemzeti közös ne vező programját dolgozzuk ki, és jelöljünk ki olyan prioritásokat, amelyeket arra használunk fel, hogy az európai uniós forrásokat ezeknek rendeljük alá. Mik lesznek a legfontosabbak, hogyan fognak szavazni a magyar képviselők? Infrastruktúrafejlesztés? A utópályaépítés? Vagy vidékfejlesztés? Vagy kutatás és fejlesztés? Azt hiszem, ha azt szeretnénk, hogy sikerüljön a tervünk, vágyaink valóra váljanak, és valóban, a szabadság után a jólét is köszöntsön ránk, akkor ebben a nemzeti minimumban meg kell egyezn ünk, és a huszonnégy magyar képviselőnek egyhangúlag kell majd ezekben a nemzet sorsát érintő kérdésekben szavaznia és döntenie. De minden tervezésnek, minden cselekedetnek az alapja a hazai politikai egyetértés és a hazai politikai konszenzus. Amit nem si került elérni a választási kampányban, a választásra való felkészülésben, azt el kéne érnünk most, mielőtt az Európai Parlament összeül, hogy az a nemzeti minimumprogram valósuljon meg, amiről én az előbb beszéltem. Ennek az az alapja, hogy egy valódi nemz eti fejlesztési tervet dolgozzunk ki és fogadjunk el, egy olyat, amelyet nem a kormány terjeszt be, hanem amely a politikai pártok és a magyar társadalom egyetértését és konszenzusát bírja és viseli. Én azt kívánom, hogy a magyar politikai elit rendelkezze n kellő bölcsességgel ahhoz, hogy ezt a nemzeti konszenzust megteremtse, és az alapját teremtse meg ezzel annak, hogy a huszonnégy magyar európai parlamenti képviselő valóban a nemzeti érdekek alapján, egyeztetett nemzeti érdekek alapján legyen képes az Eu rópai Parlamentben dolgozni, a munkáját végezni és szavazni. Én azt kérem, hogy a nyári szünetben vagy azt követően, miután a kormány van abban a helyzetben, hogy döntéseket készíthet elő, de a döntések előkészítésébe az ellenzéket, az ellenzék mögött lévő - a tegnapi nap bizonyítja - nagyon jelentős szavazótábor igényeit figyelembe véve alakítsa ki úgy ezt a nemzeti fejlesztési tervet, amely egy ilyen politikai egyetértésen, politikai konszenzuson alapul. (12.30) Én kívánom, hogy úgy a parlament pártjai, m int a parlamenten kívüli szervezetek, civil szervezetek sokasága, a magyar nemzet lehető legszélesebb rétegei vegyenek részt ebben a munkában, hogy a huszonnégy magyar képviselő európai parlamenti munkája valóban nemzeti egyetértésen és nemzeti konszenzuso n alapuljon. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A Szabad Demokraták Szövetsége részéről Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Öné a szó, frakci óvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap tényleg választások voltak, az Európai Parlamentbe választottak a magyar választópolgárok magyar képviselőket, alacsony választási
