Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 24 (126. szám) - A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
410 hogy később kerül tárgyalásra. Azóta tudjuk, hogy a Draskovicsmegszorítás követke ztében melyik az az ágazat, melyik az a minisztérium, amely a leginkább szenved ettől a megszorítástól. Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy miközben a kormány ebben a határozatban arról beszél, hogy az életminőség javítása és a környezet- és természetvédel mi szempontok előtérbe kerülnek, nem tudjuk azt, hogy vajon hogy vág ez össze azzal az elképzeléssel, ha az alacsonyabb rendű utakat, amelyek, mondjuk, két falut kötnek össze vagy ha a falvakból a közeli városokba vezető utakat nézzük, akkor bizony ezek az utak lassan közlekedésre alkalmatlanok. Azt gondolom, ezen a téren nem lehet azt mondani, hogy ez életminőségjavítás. Komoly gondot okozott, és mindannyiszor, amikor közlekedéspolitikai koncepcióról beszélünk, akkor a környezetvé delmi bizottság ülésén előjön, ez pedig az M0ás bezárása, a gyűrű bezárása. A probléma két dolgot vetít előre; az egyik a budai hegyek védelme, környezet- és természetvédelmi kérdés, hogy ezt miként és hogyan kívánja megoldani a kormány. A koncepcióban sa jnálatos módon erre konkrétum nem található. A másik igen fontos terület pedig az M0ás északi hídja, amely, mint tudjuk, a Szentendreisziget déli csücskénél vezetne, ahol Budapest ivóvízbázisa található, és ez mindannyiszor komoly gondot vetett fel. Azt gondolom, hogy ezt a két kérdést nem hagyhatjuk nyitva, ha komolyan gondoljuk, hogy az M0ást szeretnénk bezárni. Aztán mára ismét csak érdekessé vált az a kérdés, hogy a tömegközlekedést és ezen belül, mondjuk, a metró fejlesztését hogy képzeli a kormány, miközben a háttértanulmányban azt lehet látni, hogy a tömegközlekedés vonatkozásában és elsősorban a metrónál nincs előrelépés, vagy nem terveznek előrelépést, miközben súlyos, több milliárdos beruházásokat terveznek. Nem tudjuk, hogy milyen felmérés tört ént arra vonatkozóan, hogy ilyen mértékű beruházásokra van szükség, miközben pesszimistán állnak ahhoz, hogy a tömegközlekedés a jövőben hogy fog kinézni. (10.10) Az is érdekes dolog, és ez a háttértanulmányból derül ki tulajdonképpen, hogy ha azt nézzük m eg, hogy az Európai Unióban milyen tendenciák találhatók a tömegközlekedés, a vasúti közlekedés és a közúti közlekedés területén, teljesen fordított a tendencia az EUországokban és nálunk. Hasonlóképpen, ha megnézzük ugyanezt az áruszállításra, akkor szin tén fordított a tendencia: nálunk a közúti közlekedés nagyobb arányban nő, illetve nő, míg az EUban csökken és a vasúti inkább nő. Eközben, azt gondolom, kombinált fuvarozásról, kombinált szállításról beszélni egészen érdekes és bizarr kérdés. Az pedig, h ogy az anyag úgy beszél a RajnaMajnaDunacsatornáról, mint belvízi közlekedést lehetővé tévő útvonal, azt gondolom, hogy picit túlzás, még akkor is, ha EUtagországnak vesszük magunkat. A Dunát és a Tiszát lehet annak venni, de tán a Rajnát, a Majnát nem lehet annak venni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Talán a legfőbb gondokat sikerült önöknek fölvázolni. Mindezek mellett sajnos kisebbségben voltunk, és a kisebbség úgy döntött, hogy ez az anyag nem alkalmas általános vitára, főleg nem alkalmas úgy, hogy külön tárgyaljuk a törvénytől. A környezetvédelmi bizottság azokat az észrevételeket, amiket itt elmondtam, megfontolásra ajánlja a kormánynak, hogy ezeket a koncepcióba építse bele. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deut sch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szalay Gábornak, a gazdasági bizottság előadójának, ötperces időkeretben. SZALAY GÁBOR , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek a felborított bizottsági előadói sorrendért, de a terembe azóta beérkezett számos más képviselőtársammal együtt a Felsőházi teremben Chirac elnök beszédét hallgattuk meg, és ezért sikerült elkésnem egy kissé. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága még az elmúlt év decemberében megtá rgyalta a 2003tól 2015ig szóló magyar közlekedéspolitikáról beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot és a
