Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 26 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Kormánypropaganda és valóság – a Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László):
4083 közszférában dolgozó honfitársainkra gondolunk, akkor azt látjuk, hogy ennek a béremelésnek a következtében egy 38 százalékos reálbérnövekedés vo lt a közszférában dolgozók számára. Ezt ne irigyeljük el az emberektől! Örüljünk annak, önök is örüljenek annak, hogy a pedagógusok és más közszférában dolgozó közalkalmazottak bére növekedett, mert ez közös siker, kedves képviselőtársaim. (A jegyzői széke t dr. Füle István foglalja el.) A kormány vállalta a programjában azt is, hogy több foglalkoztatást, bővülő munkalehetőségeket teremt. Immáron két éve vitázunk arról, hogy ez mit is jelent a számok területén. Én felidéznék önöknek néhány számot, hogy egy p icit közösen elmélkedjünk ezen a dolgon. 2001 negyedik negyedévében, amikor szárnyalt a gazdaság, és önök kormányon voltak, 50 ezer fővel kevesebb embernek volt munkája, mint az azt megelőző év azonos időszakában. Ezt a romló helyzetet, tendenciát vette át a Medgyessykormány, és fordította vissza, aminek eredményeként már 2002ben elindult felfelé a foglalkoztatottság növekedése, és 2003 negyedik negyedévében a foglalkoztattak száma 89 ezerrel növekedett a két évvel korábbi mélyponthoz képest. Ennyit arról a vitáról, amit önök az elmúlt időszakban velünk ezen a téren folytattak. De még egy számot ide idéznék, az inaktívok számának a csökkenését, mert ez nagyon fontos. Az elmúlt másfél évben újra 140 ezerrel többen dolgoznak közülük - örüljünk ennek is, kedv es képviselőtársaim. És annak is, hogy a munkanélküliséget ez alatt az időszak alatt sikerült tartósan alacsony szinten, 6 százalék körül tartani, miközben az Európai Unióban jelen pillanatban 8,4 százalék a munkanélküliségi ráta. És így érkezünk el oda, h ogy egy picit arról is beszéljünk, hogy milyen támogatásokat adunk a munkahelyteremtéshez. Az elmúlt időszakban, 2002ben és 2003ban évenként 150 ezer nehéz sorsú embernek segítettünk bértámogatással, hogy újra munkához jussanak, hogy a foglalkoztatásba v issza tudjanak kerülni. Van egy nagyon fontos elem, amit szeretnék az önök számára elmondani, és amiben állandóan vitázunk: ez a közmunka megítélése. 2002ben 2 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra emeltük, 2003ban 5,6 milliárd forintot fordítottunk e rre, mert úgy gondoljuk, a családoknak ez egy lehetőség, hogy foglalkoztatáshoz, munkához jussanak, és a munka világába újra visszakerüljenek. Mi ezeket a családokat támogatásra szoruló családként kezeltük, míg önök - és ezt a választási kampányban sokszor elismételték - gyanús elemként kezelték a munkanélkülieket. Ezt se felejtsük el! Ez egy filozófiai különbség az önök és a mi kormányzati elképzeléseink között. És szeretnék még néhány számot mondani. A hátrányos helyzetű térségek támogatására 2002ben 2 m illiárd forintot fordítottunk, aminek a segítségével 2300 új munkahely jött létre. 2003ban 5,6 milliárdot fordítottunk erre, aminek a segítségével 5500 új munkahely jött létre - hadd ne folytassam. Programokat indítottunk, a távmunka, az élhető falu és az élethosszig tartó tanulás programját. És ezzel el is érkeztem az utolsó gondolatkörhöz, képviselőtársaim, a felnőttképzés programjához. Évente 5 milliárd forintos keretből kívánjuk a magyar munkaerő, a magyar munkavállaló versenyképességét támogatni, segí teni. Ennek a segítségével nagyon sok honfitársunk tudott képzéshez hozzájutni. A szociális párbeszédről az elején beszéltem. Higgyék el nekem, képviselőtársaim, hogy ez is hozzátartozik az európai gondolkodáshoz. És végül, kedves, szigorúan néző ellenzéki képviselőtársaim, szeretnék az önök számára egy régi bölcsességet felidézni - talán segít a következő időszak elviselésében az önök számára is , amely így szól: először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz. Köszönöm szépen a fi gyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Font Sándornak, az MDF képviselőjének. Parancsoljon!
