Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 26 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Kormánypropaganda és valóság – a Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
4049 köszönhetően ma hazánk minden korábbinál kedvezőbb érdekérvényesítő pozícióval rendelkezik, és Magyarország stabil pont a középeurópai régióban. Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásként, összefoglalva a mondanivalómat, szeretném összegezni a Medgyessykormány eredményeit. Sikerült behoznunk az ország '98 és 2000 között keletkezett lemaradását, az elérhető legjobb feltételekkel zártuk a csatlakozási tárgyalásokat, Magyarország történelmének legnagyobb fejlesztési lehetősége előtt á llunk. A magyar külpolitika sikerének köszönhetően rövid idő alatt sikerült Európa politikai pereméről az európai élet középpontjába kerülnünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűl és! Hozzászólásra következik Varga Mihály, a Fidesz képviselője. (11.10) VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Medgyessykormány gazdaságpolitikai tevékenységéről szeretnék szólni, nyilván az időkorlát okra tekintettel minden elemét nem emeltem ki, de néhányra szeretnék ezúton is utalni. Áder János frakcióvezető már utalt arra, hogy nemcsak a lakosság többsége, nemcsak az ellenzéki pártok, de külső hitelminősítő kutatóintézetek szerint is Magyarország az elmúlt két évben vesztett abból a pozíciójából, amit korábban elért. Áder János felsorolt jó néhány olyan elemző jelentést, amelyet külföldi kutatók készítettek el, én még kettőt tennék ehhez hozzá. Az egyik a Fitch Nemzetközi Hitelminősítő Intézet január i jelentése, ahol Magyarország hitelminősítését rontották le 2004 januárjában, a másik pedig a Deutsche Bank Magyarországot értékelő, a most csatlakozó államokkal együtt értékelő jelentése, ahol Magyarországot a tíz ország közül a hatodik helyre sorolta be a csatlakozási képességek tekintetében. Nem is erről kívánok beszélni, hiszen azt gondolom, hogy ezek a tények önmagukért beszélnek, és némiképp árnyalják azt a sikerpropagandát, amit itt már kormánypárti képviselőktől és kormánytagoktó l hallhattunk. Szeretnék egykét olyan dologról beszélni, amiről még nem esett szó. Az egyik ilyen kérdés, amely jól mutatja az elmúlt két év elszalasztott lehetőségeit, bizonytalanságát, sodródását, az euró bevezetésének az ügye. Ebben a Medgyessykormány nak két év alatt sikerült négy év veszteséget felhalmoznia, azaz két év alatt azt értük el, hogy négy évvel később fogunk az euróövezethez csatlakozni. Nézzük meg a négy legfontosabb mutatóját az euró bevezetésének: államadósság, államháztartási hiány, inf láció és kamatok. Mit is mutat az elmúlt két év mérlege? Államadósságban 2800 milliárd forintos növekedés két esztendő alatt, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakosra fejenként 280 ezer forinttal több adósság jut, mint két esztendővel korábban. Nem is l enne ezzel baj, hölgyeim és uraim, hogyha látnánk azt, hogy ezek a hitelfelvételek, államadósságnövekedések azért következtek be, mert beruházások, útépítések, munkahelyteremtések történtek. Sajnos, azonban nem erről van szó. A Medgyessykormány ezeket a hiteleket egyszerűen felélte az elmúlt két esztendőben, anélkül, hogy ebből érdemi beruházások történtek volna. A hiány mértéke. Csak a tavalyi esztendőt hadd hozzam ide, bár megjegyzem, hogy 2002ben érte el az államháztartás az elmúlt 13 év rekord összeg ű hiánynagyságát, de 2003 már az első olyan év volt, amelyért teljes egészében a Medgyessykormányt terheli a felelősség. Sikerült elérni, hogy az ígért 4,5 százalékos hiány helyett 5,9 százalékos hiány lett, jóval 1000 milliárd forint fölötti deficit alak ult ki, ami szintén az államadósság mértékét növeli. Az infláció, pénzromlás kérdése. 2002 májusában 4,6 százalék volt az infláció mértéke, most, 2004 februárjában 7,1 százalék. Mennyivel is növekedtek a nyugdíjak januárban? 6,3 százalékkal. (Göndör István : Miért nem beszélünk a múlt haviról?) Mennyivel növekedtek az árak az üzletekben?