Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 26 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Kormánypropaganda és valóság – a Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4046 versenyképes mezőgazdaság szervezeti és műszaki alapjainak megteremtése, növekvő termelés, az EUba való zökkenőmentes betagozódás, kiegyenlített területi növekedés, kiemelt tájgazdálkodás, a vidéken élők hátrányának csökkentése, a falu életképességének megerősítése. Ma már minden gyerek látja, hogy ezek a folyamatok pont az ellenkező irányba haladtak, csökke nt a jövedelem, nőttek a hátrányok, a falurombolás pedig - amiről olyan sokat beszéltünk az elmúlt évben - sajnos folyik és kiteljesedik. Elsőnek jött a száznapos intézkedéssor. Az elsők között módosították a földtörvényt, amely más prioritásokat emelt be a tulajdonszerzés rendjébe, a családi és egyéni gazdálkodók helyett a bérlőket hozta helyzetbe. Ennek az intézkedésnek a hosszabb távra való kihatását, az EUba lépéssel kapcsolatos, a magyar gazdák szempontjából való előnyös vagy hátrányos voltát a kormán yoldalon még máig sem elemezték alaposan. Még nem láttam olyan anyagot, amely szakmailag elemezte volna, hogy ennek milyen következményei lesznek a magyar helyzetből és a jelenlegi helyzetből kiindulva. Tisztelt államtitkár úr, arról van szó, hogy függetle n szakértők viszont azt az aggályukat fejezik ki, hogy ez a földtörvénymódosítás hosszabb távon nem szolgálja a magyar gazdák érdekeit. Jöttek azután a további lépések: felfüggesztették a gazdahiteleket, amelyeket a gazdálkodók földvásárlásra, telephelyl étesítésre vehettek igénybe. A száznapos osztogatásból ugyan lényegében kimaradt a mezőgazdaság, ám a 2002ben bekövetkezett rendkívül nagy aszálykár és az aszálykár okozta jövedelemkiesés pótlására adósságrendezés címén 60 milliárd forintot osztottak ki. A mezőgazdaságon végigfutó támogatás jótékony hatása tagadhatatlan, ez kellett és fontos volt, azonban ez a kiosztás folytatta az előző évek rendjét, ami azt jelentette, hogy a kiosztott támogatás 29 százaléka jutott magántermelőknek, 71 százaléka pedig tá rsaságok számára. Látványosan visszaszorult - ebben az évben kezdődött ez a folyamat - az egyébként Uniókonform gazdálkodói kör, a családi, kis- és közepes gazdaságok támogatása, valamint 2002ben radikálisan csökkent - az adatokból világosan látszik - a felkészülési programokhoz is igen fontos nemzeti agrárkörnyezetvédelmi programra fordítható keret. Aztán voltak agrárpiaci zavarok is. 2002ben a kormányzatra a folyó évi zavarok elhárítása mellett az a feladat is hárult, hogy felkészítse az ágazatot az u niós csatlakozás során várható nehézségekre. Ma már megállapíthatjuk, hogy az alkalmazott stratégia - amely röviden így foglalható össze: , az exporttámogatások csökkentése és a minőséghez kötött szokványos agrárpiaci támogatások ehhez nem voltak elegendő ek. 2002re elmélyült a sertéspiaci válság - tulajdonképpen összeomlott a sertéspiac , ugyanakkor 12 milliárd forint értékű sertésimport érkezett az országba. Ezzel kapcsolatban nem találkoztunk érdemi cselekvéssel. Ezután következett 2003, a magyar mezőg azdaság fekete éve. 2003ról csak úgy beszélhetünk, mint az elszalasztott lehetőségek évéről. Pedig lehetőség lett volna hatékony intézkedéseket tenni a csatlakozást megelőző felkészülés véghajrájában. És mi történt? Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy történe lmi léptékű az a hibasorozat, amelynek következménye az a helyzet, amelybe napjainkra belesodródott az ágazat. A tárgyalás során a csatlakozó országok közül az alsóházban végeztünk a megkötött egyezmény kiszámítható, modellezhető hatékonysága tekintetében. Végzetes torzulást okozhat az, hogy a majdan várható százszázalékos támogatások egy zsákutcás, csak rövid távon fenntartható, elsősorban a növénytermesztésben a nyersanyagtermelésre koncentráló nagybirtokrendszer, tőkés nagygazdaságok kialakulását segítik elő. (11.00) Számtalanszor leírtuk és bizonyítottuk, hogy lényeges területeken - az EUszakértők számára is érthetetlen módon - a magyar folyamatok szembemenetelnek az Unióban meglévő és már nálunk is elvárt fejlődéssel. Ugyanis számtalan jele van annak, hogy a kormányzat a családi, valamint kis és közepes gazdaságok rovására hozza, hozta intézkedéseit. Néhány tény 2003ból, szintén csak címszavakban: a tejágazat folyamatos válsága a kormányzat szerződésszegése miatt; kiteljesedő sertésválság a be nem tart ott és tartatott egyezséggel a gazdatüntetések után; az évszázad aszálykárának megoldása oly módon, hogy óriási mértékű
