Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 26 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Kormánypropaganda és valóság – a Medgyessy-kormány két éve a számok tükrében!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
4031 soraiból: Meg a Némethkormány! - A Kádárkormányzat is ezt gondolta, persze! - Az elnök csenget.) Én azt remélem, tisztelt Ház, hogy idővel - nem gyorsan, mert azért nehéz megválni szokásoktól - talán a politikai k ultúra is javulni fog az európai uniós csatlakozás eredményeként. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország nem a megálmodható, de az elérhető legjobb feltételekkel csatlakozott az Unióhoz, felkészülten csatlakoztunk. Ha valaki kételkedik ebben, vegye elő az országjelentéseket, és hasonlítsa össze a változásokat, mondjuk, a 2000, 2001, 2002, 2003 őszi országjelentéseket érdemes tételesen összehasonlítani. Azt hiszem, minden érvnél többet mond a valóság. Az is tény, hogy ne mzetközi szakértők elemzése szerint Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek felzárkózási idejét a legrövidebbnek tartják, tehát nekünk van esélyünk arra, hogy a leggyorsabbak között vagy a leggyorsabban zárkózzunk fel. Azoknak, akik azt hiszik, hogy a csatlakozás valamiféle katasztrófa, tragédia, hadd mondjam, hogy például erre a kérdésre, hogy hány év alatt zárkózunk fel az átlagos fejlettségi színvonalra, ha nem csatlakoztunk volna, ha azokra hallgatunk, akik riogattak, akkor erre igen egyszer ű, de nagyon szomorú választ lehetne adni: soha. Így lehet arról vitatkozni, hogy 10 év, 12 év vagy 15 év alatt érjük el az Unió áltagos fejlettségi színvonalát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Egy év alatt aktív megfigyelőként eredményesen dolgoztunk az alkotmányozásban, elértük a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására utaló hivatkozás beemelését az alkotmányba - korábban ezt nem sikerült elérni , a megerősített együttműködés beemelését az alkotmányba, a közös védelem olyan megfogalmazását, amely kizárja a NATO és az Európai Unió között a fölösleges átfedéseket és a fölösleges versengést, rivalizálást, és nem okoz problémákat a transzatlanti kapcsolatrendszerben. S a legutóbbi eredmény: bekerült az alapelvek közé a tagállamok egyenjogúságának elve. Bármilyen furcsa is, eddig ez nem volt benne az alkotmánytervezetben, portugálmagyar együttműködés eredményeként került be, és így jó esély van arra, hogy megvalósul az az igényünk is, hogy minden országnak legyen joga egy, szavazati joggal rendelk ező biztost jelölni, delegálni a Bizottságba. A közös kül- és biztonságpolitikában - amit az Európai Unióban és az Atlantióceán túlsó partján is mindenki eredménynek ismer el - az a tevékenység, amit Magyarország a transzatlanti kapcsolatrendszer erősítés e érdekében a feszültségek enyhítése érdekében tett, a másik: ahogy a magyar szomszédságpolitika harmonikusan beilleszkedik az Európai Unió “szélesebb Európa” vagy “új szomszédságpolitika” elnevezésű programjába. (9.50) Helyreállt a NATO bizalma Magyarorsz ág iránt, nem vagyunk már a szégyentáblán, nem szoktak emlegetni mint olyan országot, amelyik nem teljesíti a kötelezettségeit. A Medgyessykormány idején került le Magyarország arról a szégyenlistáról, amin a pénzmosásban együtt nem működő országok szerep eltek. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük Tóth István: Kulcsár üdvözöl! - Az elnök csenget.) Erre a listára korábban felkerültünk, és a Medgyessykormány alatt kerültünk le erről a listáról. Azt gondolom, hogy ezzel nagyon sok mindent tettünk a terrorizmus elleni harc érdekében, de ennél többet is, nem akarok ennek a részleteivel most foglalkozni. Amit nagyon fontos eredménynek tartok, az az, hogy Közép- és KeletEurópában a térségben Magyarországot ma újra a stabilitás tényezőjeként tartják sz ámon. Sikerült a kedvezménytörvény módosításával elérnünk azt - úgy, hogy a kedvezmények köre nem csökkent, hanem bővült, a kedvezményezettek köre bővült , hogy a szomszédok alkalmazhatónak tartják és alkalmazzák, erről meg is tudtunk állapodni. Megkezdőd ött a támogatások folyósítása, és a feszültség kiiktatása a kétoldalú kapcsolatokból lehetővé tett egy sor olyan komoly eredményt, mint például a megállapodást a BudapestBukarest autópálya ÉszakErdélyen keresztüli nyomvonalának elfogadásában, és egy sor olyan dolgot, ami a határon túli magyarság helyzetét sokkal nagyobb mértékben javítja, mint a hangzatos szólamok, amelyek inkább esetleg csak feszültséget okoznak.
