Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4009 kontrollt e kutatásifejlesztési erőforrások fölött a versenyszféra, maguk a vállalkozások és ne az állam mondhassa magáénak. Ezzel ellentétben Magyarországon - m iközben, még egyszer mondom, az Európai Unió átlagának alig felét elérő a GDParányos hozzájárulás - ez is meglehetősen rossz szerkezetben történik, ez éppen fordítottja az Európai Unió által kívánatosnak tartottnak: a jelenlegi ráfordítások kétharmada áll ami forrásból, egyharmada a vállalati erőforrásokból ered. Ennek megfelelően az oktatási bizottság fontosnak tartja azt, hogy olyan mechanizmusok lépjenek életbe, amelyek nemcsak az összráfordítást emelik, és ezt az eredeti törvényjavaslat is tartalmazta, hanem az összráfordításon belül a jelenlegi kedvezőtlen szerkezetet és kedvezőtlen arányt is próbáljuk elmozdítani abba az irányba, hogy az az Európai Unió által javasolt 1:2 arányt a vállalati szféra javára legalábbis megközelítse. Ennek megfelelően tehát az oktatási bizottság úgy ítélte meg, hogy bár maga is látott módosítanivalókat a most benyújtott törvénytervezetben, ezt általános vitára alkalmasnak minősíti, és azt javasolja, hogy a megfelelő módosítások elfogadása nyomán a tisztelt Ház is fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az oktatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője Pósán László képviselő úr. Megadom a szót ötperces időkeretben. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Az oktatási bizottságban kialakult kisebbségi vélemény - lehet, hogy első hallásra nagyon meglepő lesz - gyakorlatilag nagyon is rímel azokra az előbb elmondott véleményekre, amelyeket Molnár Albert és Podolák György tolmácsolt, mert hasonló természetű, csak gazdasági, pénzügyi szempontból kevésbé szakszerűen megfogalmazott, de hasonló tartalmú vélekedést mondottunk. Először is kifogásoltuk azt, hogy az offshore cégek ügyében a mentesség irányába akarja elvinn i a módosítás a jelenleg érvényes szabályozást. Azt gondoljuk, hogy nem ez a megoldás. Ha egyik oldalról fontosnak tartják azt a kormányzat részéről, hogy a gazdaság szereplői adó jellegű járulékkal legyenek terhelve, akkor a méltányosság és az igazságossá g elve szempontjából nem szerencsés ezt az irányt kijelölni; akkor célszerűbb inkább az adótörvények szempontjából gondolkodni, hogy ott nem kellenee valamit keresni. Különösen problémásnak érzékeltük azt, hogy az egész törvénymódosítás céljaként a hivata l megjelenő elnöke kerek perec elmondta, egyszerűen arról van szó, hogy több pénz kell az alapból. Azt gondolom, hogy ez nem helyes és nem normális eljárás, amikor az alapba befolyó pénzek tekintetében a kormányzat kivon költségvetési forrásokat - 2,3 mill iárdot kivonnak az innovációs alapból, ez 2004es fejlemény , és az így előálló lyukakat azzal próbálják pótolni, hogy a vállalkozóktól, a gazdasági élet szereplőitől beszedett adó jellegű járulékból kellene a hivatal működésére fordítani. A 2ről 4 száza lékra történő felemelés kifejezetten ellentétes azzal a szándékkal, hogy az innovációt serkentse és erősítse, hanem kifejezetten egy hivatali működést erősítene; ezt nem tudjuk támogatni, és nem tartjuk szerencsés fejleménynek. Szintén nem tartjuk szerencs ésnek, miszerint a 3. §ban a “járulék nettó összege” megfogalmazást szakértőink álláspontja szerint úgy kell érteni, hogy ez bizony a befizetők számára tehernövekedésként jelenik meg. Ennek kifejezetten ellene vagyunk, hogy újabb, ilyen rafinált módon meg jelenő tehernövekedést éljenek meg a gazdasági élet szereplői, mert ezzel megint csak nem a kívánt hatást tudjuk elérni. Összességében: mindezek alapján azt kell mondanunk, hogy a bizottság kisebbségi véleménye ezt az előterjesztést általános vitára is alk almatlannak találja. Az pedig már csak díszítőelem az egész