Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről (2003. január 1- december 31.) szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről (2003. január 1-december 31.) szóló ... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ERIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3966 egyaránt. Az új szabál yozás megszületett, a tisztelt Ház elé benyújtásra került, és az első körös általános vitán is túl vagyunk, de nincs minden ponton konszenzus. Nincs konszenzus például a névjegyzék bevezetésével kapcsolatban, ezért további egyeztetések kívánatosak. A kiseb bségi jogok általános helyzetéről, a joganyag átfogó módosítása érdekében tett lépésekről, a lefolytatott vitákról és a gyakorlati tapasztalatokról a beszámoló részletesen szól. Minden érv, egyeztetés ellenére tehát ismét egy olyan ponthoz érkeztünk, ami t öbb mint elgondolkodtató. A félelem ugyanis, ami néhány hazai kisebbség országos önkormányzatának képviselője részéről megfogalmazódott, elgondolkodtató, számomra legalábbis. Nyilvánvaló, hogy az elutasítás mögött, ahogy az ombudsman is említette, érzelmek , de ezen túl érdekek és azok érvényesítéséért folyó harc, küzdelem áll. Az a történelmi ok, hivatkozás, visszautalás azonban, ami a regisztrációval kapcsolatos félelmeket megfogalmazza, már megszűnt. A hazai kisebbségek egy részének anyaországai Magyarors zággal együtt néhány hete az Európai Unió teljes jogú tagjai, a többi anyaország pedig belátható időn belül szintén az uniós tagság várományosa. Ráadásul nem regisztrációról, és ezt szeretném aláhúzni... (Jelzésre:) - jó, néhány ország kivételével, látom, hogy nem értenek egyet velem, de bízunk benne, hogy valamennyi anyaország előbbutóbb uniós tagállam lesz. Szóval, nem regisztrációról, hanem névjegyzékről van szó. Mégpedig olyan névjegyzékről, amely adatvédelmi szabályokkal védett. Lehet, hogy kommunikác iós zavar is van ebben a történetben, lehet, hogy tényleg inkább az érdekek munkálkodnak, azt azonban már tényleg nem szabadna és nem kellene vitatni, hogy az alkotmány 70. §a egy új helyzetet teremtett. Ennek az a következménye, hogy a kisebbségi önkormá nyzati választójogi szabályok megreformálása elkerülhetetlen. (16.20) Ráadásul azt eredményezi, hogy egy adott nemzetiséghez tartozók maguk választhatják meg a saját képviselőjüket, maguk alkothatják meg a saját önkormányzataikat is, és az oda nem tartozók nem szólhatnak bele. Mindez egyfelől a hazai kisebbségek védelmében, az ő érdekükben történik, másfelől arra serkenti őket, vagy arra kellene hogy késztesse őket, hogy az eddigieknél nagyobb intenzitással és elkötelezettséggel munkálkodjanak saját közössé geik építésén, nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik ápolásán. Arra kell őket késztetni, tegyenek meg mindent azért, hogy gyermekeik identitását, saját történelmük, irodalmuk és anyanyelvük megtanításán keresztül a zene, a tánc és az egyéb kulturális hagyomány aik átörökítésén keresztül építsék tovább és tovább, folyamatosan újítsák meg a saját közösségeiket. Ez nyilvánvalóan jó lesz az adott kisebbségnek, jó lesz a többségnek, hiszen nekünk itt, Európában éppen attól jó európainak lenni, hogy ez a föld a multik ulturalitás földje is, és ehhez minden korban mindenkinek hozzá kell járulnia a maga eszközeivel. Tehát véleményem szerint mindannyiunk felelőssége az, hogy a saját helyünkön a saját lehetőségeinket maximálisan kiaknázva a következő generációra áthagyomány ozzuk értékeinket, anyanyelvünket, kultúránkat. Őszintén remélem, hogy ebben partnerei vagyunk egymásnak. Tisztelt Országgyűlés! Ha szabad személyes megjegyzést tennem, a biztos beszámolójában az eddig érintett témákon kívül még sok tanulságos, érdekes rés zt találtam, melyre idő hiányában most nem tudok kitérni. Ilyen például “A gyermeki jogok érvényesülése a helyi önkormányzatok gyakorlatában” című rész, és számomra ilyen “Az önkormányzatok feladatai a foglalkoztatásban”, ezen belül is a megoldásra váró ké rdések taglalása, amely szintén ráirányítja a jogalkotók figyelmét néhány megérett módosításra, illetve figyelmeztet a kialakulófélben lévő vagy már kialakult helytelen gyakorlat kívánatos megszüntetésére. Ezért sajnálom, hogy Varga képviselő úr a foglalko ztatási bizottság megbízásából nem jött el a mai ülésre, hiszen neki kellett volna elmondania, hogy abban a bizottságban miről is tárgyaltunk. Végül pedig egy tegnapi döntésről szeretnék szólni röviden. Tavaly, amikor ugyanezen napirend kapcsán ugyanitt, i lletve ott álltam, egy futballmeccs kapcsán szóltam a gyűlöletbeszédről, sürgetve, hogy mielőbb legyen jogi lehetőség az ilyen esetek szankcionálására. Nos, a törvény megszületett, és mielőtt életbe lépett volna, az Alkotmánybíróság a tegnapi döntésével me gszüntette. Fodor képviselő
