Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3934 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztosok! Az országgyűlési biztosok a vonatkozó jogszabály értelmében minden évben kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek az előző évbe n végzett munkájukról. A beszámolót az Országgyűlés illetékes bizottságai megtárgyalták, és mint itt is hallottuk, valamennyi bizottság - az egyhangúlag hozott határozatával - általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra javasolta az Országgyűlésne k. A 2001ben megválasztott állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese már az első beszámolójuk készítése során arra törekedtek, hogy a korábbi évek beszámolóinál rövidebb, általuk használt kifejezéssel: zsebkönyvszerű anyagot készítsenek. Ezen ígéretüket betartották, és figyelembe vették az elmúlt évben tett azon észrevételemet, miszerint a példatár, azaz az egyes jogesetek kerüljenek ki a beszámolóból, mert az az anyagot terjedelmesebbé teszi. A mostani beszámoló a példatárat már nem tartalmaz za, és a kor szellemének megfelelően - az anyag mellékletét képezően - lemezen vannak rajta a jogesetek, a beszámolóval együtt. A beszámoló nemcsak formailag, hanem tartalmilag is igényes munkát tükröz, és teljes körű áttekintést ad mind a feldolgozott kon krét ügyekről, mind a hivatal szervezeti felépítéséről. Üdvözlendőnek tartjuk azt, hogy az országgyűlési biztosi hivatalt átszervezték, és megszüntették a kétlépcsős elemzési és vizsgálati rendszert. Az elmúlt év során emelkedett a munkájuk és a funkciójuk megismerését célzó kiadványok száma, aminek következtében az állampolgárok ez irányú tájékoztatása tökéletesedett. Részben ezen intézkedések megtételével magyarázzák a biztosok azt, hogy 2003ban az érkezett ügyek száma 17,5 százalékkal, a beadványokban j elzett panaszok száma pedig 28 százalékkal haladta meg az előző évit. (13.40) Úgy gondoljuk, hogy ezen jelentős mértékű panasznövekedést nem lehet egyedül annak terhére írni, hogy a felvilágosító munka eredménye a változás, hanem ez bizony komolyabb elemző munkát és tevékenységet igényel. A panaszkodási kedv növekedése visszavezethető például arra is - és ez már itt elhangzott , hogy romlottak az emberek életkörülményei, valamint csökkent a jogállamiságba vetett bizalom. Szembetűnő az adatvédelmi biztoshoz érkezett panaszügyek jelentős mértékű növekedése, amely szintén a fenti okokra is visszavezethető. Tisztelt Ház! Igen részletesen számolt be az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese az elmúlt évben végzett munkájuk eredményeiről és tapasztalatairól, így annak megismétlése helyett két konkrét üggyel szeretnék foglalkozni, amelyek nagyobb embercsoportot érintenek és minél előbbi megoldást sürgetnek. Az egyik ilyen ügy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészesek ügye. A polgári kormá ny kezdte el a mezőgazdasági szövetkezetek üzletrésztulajdonosainak jogos és méltányos igényeinek kielégítését. A kormányváltást követően az üzletrészek kifizetései leálltak, és több ezer üzletrésztulajdonos nem jutott jogos követeléséhez. Éppen ezért a biztosok ajánlást fogalmaztak meg a kormány részére az üzletrészek állami felvásárlásával összefüggésben. Az ajánlások - az 1992 óta már megszűnt szövetkezetek üzletrészesei üzletrészeinek a kibocsátáskori névértéken történő megvásárlására vonatkozót kivév e - elfogadásra kerültek. Emiatt a biztosok újabb ajánlást fogalmaztak meg, amelynek lényege a jelenlegi szabályozástól eltérően: “Az igénybejelentés elbírálásáig felszámolt szövetkezettekkel összefüggő, illetve a veszteségrendezésbe bevont, megszűnt üzlet részekkel kapcsolatban elszenvedett vagyonvesztésnek tulajdonosonkénti 500 ezer forint alatti üzletrésznek a teljes, az ezt meghaladó résznek pedig a 30 százalékos megtérítésére kerüljön sor.” Eddig az ajánlás szövege. Az újabb ajánlásra a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyebek mellett kifejtette, hogy az új ajánlásban megfogalmazott 500 ezer forintos tulajdonosonkénti határ azt jelenti, hogy a teljes kifizetendő összeg 40 milliárd forintra rúghat. A biztosok ajánlásában felhozott igazságossági é s méltányossági szempontok feltétlenül mérlegelést igényelnek - válaszolta továbbá a Miniszterelnöki
