Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 25 (155. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3921 Tapasztalati tény, hogy az ombudsmanok egyre jobban élnek a törvényben biztosított jogosítványaik mellett a nyilvánosság erejével is. Tevéken ységük eredményessége és az intézmény közismertsége, társadalmi presztízse sok tekintetben ennek is köszönhető. Ez az elismertség és elfogadottság azonban nem pusztán az alkotmányos jogaikban sérelmet szenvedettek szemében növekszik, hanem talán különös mó don a vizsgált szervek részéről is tapasztalható, bár még messze nem elégséges vagy ideális mértékű. A beszámolók részletes ügyleírásai és a tapasztalatokat összefoglaló részek is bizonyítják, hogy az ombudsmanok alapos vizsgálódásai és elmélyült jogi elem zései mellett a tevékenységüket a rugalmasság és a segítőkészség jellemzi. A vizsgált állami és önkormányzati szervek, valamint a közszolgáltatók érzékelhetik, hogy nem az elmarasztalásuk a célja az ombudsmani vizsgálatoknak, hanem az említett szervek segí tése abban, hogy működésük az alapvető jogokat mindinkább tiszteletben tartó legyen. Ezáltal az adott szervezet működésének törvényessége, alkotmányossága és hatékonysága is egyaránt javul. Ez a felismerés tehát terjedőben van, és alapvetően ez az oka anna k, hogy a vizsgált szervek együttműködési készsége fokozatosan javuló. Nagyon fontosnak és az ombudsmani intézmény jövőjét illetően kiemelkedő jelentőségűnek tartom azt az elvi összefoglaló részt, amelyet az általános ombudsman és helyettese beszámolója ta rtalmaz. Ebben kifejtik, az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatával összhangban azt a felfogást képviselik, hogy a szabadságjogok vonatkozásában sem elegendő annak vizsgálata, hogy az állam közvetlen módon nem korlátozotte ilyen jogot, hanem az értékelésn ek arra is ki kell terjednie, hogy az állam működtetie a szükséges intézményeket, eljárásokat, mechanizmusokat a szóban forgó jogok védelmére. Az országgyűlési biztosok ennek megfelelően az alapvető jogokat az egyéni jogosultság és az állami kötelezettség egységeként kezelik. Ugyanakkor egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy az egyéni jogosultságok mellett az egyén alkotmányos kötelezettségeire is felhívják a figyelmet, mind mások egyéni jogosultságai, mind az alkotmányos közérdek tiszteletben tartása, il letve védelme érdekében. A beszámolók részletei is igazolják, hogy az ombudsmanok valóban ezt a szemléletet követik a konkrét ügyekben is, és ez mind az egyes személyek, mind a társadalom szervezetei, mind pedig az állam számára megnyugtató. Olyan szemléle tet képviselnek ugyanis, amely az alkotmányos jogok és kötelességek arányos egyensúlyát tartja szem előtt az alapjogi sérelmek vizsgálata és kezelése során. Természetesen az ombudsmanok munkájának alapvető iránya elsősorban a végrehajtó hatalom ellenőrzése , de igen fontos elem az a vonatkozás, amely a személyeket sem pusztán mint jogok, jogosultságok alanyait szemléli, hanem a társadalom olyan felelős tagjaiként, akik joggal várhatják el a közösségtől és a társadalmi közös feladatok ellátására szolgáló álla mtól az emberi méltóságuk tiszteletben tartását, ugyanakkor e közösség tagjaiként a szabályok, alkotmányos kötelezettségek betartása természetszerűleg tőlük is elvárható és elvárandó. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese besz ámolóját, mint azt már megszokhattuk, a teljességre törekvés jellemzi. A beszámoló a konkrét ügyek nagyobb típuscsoportjai szerint részletesen bemutatja a vizsgált ügyeket, ezeket statisztikai táblázatokba foglalva is elemzi. Külön fejezet szól az ombudsma nok jogalkotással összefüggő tevékenységéről; egyrészt a jogszabályelőkészítés során tőlük kért véleményekről és javaslatokról, illetőleg az általuk kezdeményezett jogszabályalkotásról. A beszámoló részletes statisztiká t tartalmaz a jogalkotási kezdeményezésekről, azok elfogadásáról, illetve elutasításáról jogszabályi szintenként 1995 és 2003 között. Az általános ombudsman tisztségének betöltése óta 1018 jogalkotási kezdeményezés történt, amelyből 693at a címzett elfoga dott. Ebből az állapítható meg, hogy összességében az általános országgyűlési biztos ilyen irányú ajánlásainak 68 százalékát a címzett indokoltnak tartotta és elfogadta. Ez elfogadható iránynak tekinthető, hiszen eszerint az ajánlások több mint kétharmadáv al a kormányzat, illetve a címzett önkormányzatok egyetértettek.
