Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 24 (154. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Törvénytisztelő állam?” címmel - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3769 Csáky András, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Törvénytisztelő állam?” címmel. Csáky András képviselő urat illeti a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tis ztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban minden parlamenti képviselő megkapta a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási főosztályának idei évi második jelentését. Az államháztartással foglalkozó részben, a 15. oldalon az alábbiakat olvashattuk: “A társad alombiztosítási alapokban három hónap alatt az egy évvel korábbinál 12 milliárd forinttal nagyobb, 91 milliárd forintos hiány keletkezett. A deficit az Egészségbiztosítási Alap ezt meghaladó összegű hiányának és a Nyugdíjbiztosítási Alap szufficitjének eg yenlegeként alakult ki.” A hiány okairól, mármint hogy a bevételi vagy a kiadási oldalon keletkezette, a jelentés nem szól. Az egyéb híradásokból következően, illetve a kormányzat nyilatkozatait figyelemmel kísérve a kiadási oldal nem szaladhatott el. Az egyik gazdasági napilapunk május 17ei számában arról olvashattunk, hogy - idézem : “Kedvező az első negyedévi táppénzkiadás nagysága. Az időszakban 27,4 milliárd forintot fizetett ki a biztosító, kevesebbet az előirányzatnál.” Az egészségügyi intézményei nk sorra adósodnak el a hbcs, a német pontok visszanormálása és az úgynevezett volumenkorlátos finanszírozás miatt. A gyógyszertámogatás mértékét szintén jelentősen mérsékelte a kormány, sőt az árbefagyasztással egyidejűleg 15 százalékos árcsökkentést is v égrehajtott. Igaz, ez utóbbi hatása az első negyedévben még nem érezhető. Mindezek ellenére kicsi a valószínűsége annak, hogy önmagában a gyógyszerkassza elszaladása okozta a tetemes hiányt. A bevételi oldalról azonban nagyon kevés szó esik. Tisztelt Állam titkár Úr! Hogyan alakult az egészségbiztosítási járulékok bevétele az első negyedévben? Mennyi az alap kintlévősége? Igazake azok a hírek, hogy állami költségvetési szervek, például Belügyminisztérium vagy állami többségi gazdasági társaságok, mint példá ul a MÁV vagy az MTV, huzamosabb idő óta nem fizet járulékot? Ezen esetekben érvényese a büntető törvénykönyv 310/B. §a, mely szerint az a foglalkoztató, amelyik a levont egészségbiztosítási járulék befizetését önhibájából elmulasztja, az összeg nagyságá tól függően pénzbüntetéssel, ad absurdum, öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő? Indulte már ilyen eljárás? Tervezie a tárca, hogy az önhibájukból járulékot nem fizetők listáját folyamatosan nyilvánosságra hozza? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. A kérdésre Veres János államtitkár úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr felveté seire nyilván a jogszabályok által meghatározott keretek között áll módomban tájékoztatást adni, hiszen a képviselő úr olyan kérdést is feltesz, amire nem áll módomban válaszolni - erre később visszatérnék. Az Egészségbiztosítási Alap munkáltatói és biztos ítotti járulékbevételei 206,2 milliárd forintot tettek ki az első negyedévben, ez 12,1 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekmény, a következő hónap teljesítését is figyelembe véve, magasabb; tehát az elsőnegyedik havi adat ok figyelembevételével 13 százalékos a növekmény a 2003. évi bázishoz viszonyítva. Úgy tűnik, hogy a bevételek ennek megfelelően, a bérben bekövetkezett változásokat is figyelembe véve, arányosan alakultak a 2004. év első negyedévében a 2003. évhez képest. A kintlévőségek alakulásáról részletesen a 2003. évi zárszámadás keretében fogunk kimerítő tájékoztatást adni. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy az Egészségbiztosítási Alap
