Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - KORÓZS LAJOS (MSZP):
3725 forint jövedelemhatárig 60 ezer forint adókedvezményt jelent. Az önálló tevékenység érdekében igazoltan felmerülő telefon, rádiótelefon, fax, számítógép s a többi, egyéb használatának a költsége elszámolható. Az egyéni vállalkozók és me zőgazdasági őstermelők külön igazolás nélkül elszámolhatják internethasználati költségük 30 százalékát, de legfeljebb évi 60 ezer forintot. S távmunka esetén a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meg nem haladó ki adás is elszámolható, ennél nagyobb összeg esetén pedig 33 százalékos amortizáció vehető igénybe, és teljes mértékben elszámolható az internethasználat díja. Azt gondolom, ez azért elég jelentős csomag, és még csak a magánszemélyek által igénybe vehető ked vezményeknél tartunk. Civil szervezetek esetében a közhasznú szervezet - a közhasznú tevékenységek támogatása érdekében - köztehermentesen biztosíthat számítógép, illetve internethozzáférést. Közhasznú szervezet munkáltatóként adhat kedvezményt számítógé p és internet használatára. S végül a vállalkozók esetében a munkavállaló részére ingyenesen juttatott számítógépet és internethozzáférést nem terheli járulékkötelezettség. A kedvezményes használatba adás érdekében beszerzett számítógép, valamint kedvezmé nyes internethasználat áfája levonható. Fejlesztési adókedvezményekben részesülnek azok a társaságok, amelyek legalább 100 millió forint értékben széles sávú internetberuházást hajtanak végre. Azt gondolom, e rövid kitekintés alapján is el lehet mondani, h ogy a jelenlegi kormányzat által kialakított informatikai és telekommunikációs stratégia már a megindítását követően is jelentős sikereket ért el, és ez csökkentette lemaradásunkat a jóval előttünk álló európai uniós tagországokhoz képest. Végezetül megjeg yezni szeretném, hogy ha az előző kormányzat felelősségteljesebben gondolkodott volna, és e területen tettekkel is bizonyítja elszántságát az Európai Unióhoz történő felzárkózásban, akkor talán most az út közepén járhatna az informatikai társadalom, és nem az út végén, ahogy ma találja hazánkat az európai uniós csatlakozás. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Korózs Lajosé a szó, MSZPfrakció. KORÓZS LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Föltették a kérdést még a vezérszónoklatokban, hogy mire is való az adó. Mindenekelőtt, ha azt vesszük, hogy milyen szociális támogatási rendszerek vannak érvényben most Magyarországon, amelyeket adókból finanszírozunk, akkor ki kell térjek a családi pótl ékra, az anyasági támogatásra, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és az apákat megillető fizetett szabadság finanszírozására. Tudniillik ezek a támogatási formák mindmind az adóforintokból származó pénzekből kerülnek kifizetésre. Nem k ívánok szólni a járulékfizetéssel szerzett jogosultságokról, hiszen ott az emberek a saját befizetéseikből kapnak vissza támogatást. Mire való az adó? Többek között arra, hogy családi pótlékot emeljünk, mely minden háztartásban nevelt gyermek után jár a sz ülőnek, nevelőszülőnek és gyámnak. Ez az ellátási forma, ahogy mondtam, költségvetésből finanszírozott, tehát a mindenkori politikai akarattól függ a családi pótlék mértéke és a jogosultak körének megállapítása. Nem mehetek el szó nélkül a dolog mellett: n égy év alatt a Fideszkormány idején egyetlenegy huncut fillérrel nem emelkedett a családi pótlék. Ez a kormány volt az, amelyik mind a két évben messze az inflációt meghaladóan emelte a családi pótlékot. Ez a kormány volt az, amelyik az adóforintokból bev ezette a 13. havi családi pótlékot, amelyet a családok minden év augusztusában kapnak meg, éppen azért, hogy enyhíteni tudjunk a beiskolázási költségeken.
