Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR (MDF):
3716 Így aztán az az áfarendszer került bevezetésre, amely sehol máshol nem tapasztalható mértékű, csak ahogy hallhattuk, Svédország és Dánia használ 25 százalékos áfakulcsot, őket jóléti államnak hívják, azt hiszem , Magyarország még nem tartozik ezen kategóriába. Ennek ellenére nálunk is 25 százalékos az áfakulcs, még a most csatlakozó, volt szocialista tömbhöz tartozó országokban sincs ilyen mértékű áfaterhelés, mint Magyarországon. Az EU nagyon egyszerűen fogalmaz : minimum 5 százalék, minimum 15 százalék. Ezeknek kell eleget tenni az áfakulcsokkal, az áfa mértékével, és nem mond többet. Nem mondja azt, hogy 25 százalékos is kell hogy legyen, ezt önök tartották meg ezen a szinten. A költségvetésben kiderült, 400 mil liárd forint bevételi többletet várnak az áfából, és a tegnapi jelentésben hallhattuk, a negyedéves ütemezett bevétel már túl is van a negyedéves tartalmon, tehát jól megbecsülték, ezek szerint még több lesz az áfaterhelése a magyar állampolgároknak. Mi tö rtént az szjaval? Azt mondták, hogy az adókulcsok csökkentésével csökkentjük az emberek adóját is. Ez hazugság volt. Az adókulcsokat csökkentették, ezzel mintegy 120130 milliárd forint látszólag mintha ott maradt volna az adózó állampolgároknál. Nem igaz , ne higgyék el, mert ebben a pillanatban, amikor ezek a kulcsok csökkentek, egyben megemelték az egészségügyi hozzájárulás mértékét 3 százalékról 4 százalékra, és egyben eltörölték a nyugdíjjárulék adókedvezményét, amely előbb említett két tételnek az egy üttes hatása mintegy 170 milliárd forintos további adónövekmény, tehát az egyenlege az szjakulcsok csökkentésének és az egészségügyi járulék, valamint a nyugdíjjárulék terhelésének mintegy 50 milliárd forint mínusz az adózóknak. Aztán következett a nagy á sz, a társasági adóról szóló félrevezetés. “18ról 16 százalékra csökkentjük az adót.” - valóban, ez megtörtént. Mennyit is jelent ez a vállalkozóknak? Körülbelül 40 milliárdot. És mi történt ugyanez mellett? Bevezetnek három új adófajtát. Megjegyzem, a po lgári kormány egyetlenegy új adófajtát nem vezetett be, inkább az adócsökkentésre törekedett, nemhogy új adófajtát nevesítsen még. Nevesítettek, bevezették az innovációs adót, az ökoadót, az energiaadót, és meglepve hallom volt gazdasági minisztériumi álla mtitkár urat, hogy ő is nagynak tartja ezeknek az adóknak a mértékét. Nem tudom, melyik kormányban melyik államtitkár volt ő akkor, amikor ezekért felelt, és tehetett volna érte, hogy ne legyen ilyen magas ezeknek a mértéke. Emellett duplájára növelik a cé gautóadót, a gépjárműadót, a telefonadót, illetve az áfalevonási tilalmat vezetik be, az illetékekről már ne is beszéljünk, és a kedvenc: a gépjárművek regisztrációs adójával sújtották tovább a magyar állampolgárokat. Ennek együttes hatása, amiről beszélte m, mintegy 100 milliárd forint elvonás a gazdálkodóktól, a vállalkozóktól, a társasági adóból, mint említettem, jó, ha nyernek 40 milliárd forintot. Az egyenlege láthatólag minimum 60 milliárd az állam javára. Eközben tönkreteszik a polgári kormány legsike resebb és legérzékenyebb területén, a lakástámogatás területén a teljes vonalat, azaz mind az állampolgárok nem juthatnak ilyen kedvezménnyel lakáshoz, mind a mögöttes iparág folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, hiszen a beszállító ipar gyakorlatilag íg y ellehetetlenül. Ennek van egy súlyos következménye, társadalompolitikai következménye: egy demográfiai katasztrófa felé néz Magyarország, ha nem segítjük elő, hogy minél több gyermeket vállaljanak a fiatalok. És itt jön egy nagyon nagy logikai kérdés: mi ért alakult ez ki? Kérem szépen, tudjuk jól, hogy az adófajtákat két nagy csoportra is lehet osztani: a tőkejövedelmekére és a munkajövedelmekére. Önök csak a munkajövedelmeket adóztatják, sőt fokozatosan növelt adómértéket szabnak ki rá. A tőkejövedelem, a polgári kormány egyedüliként adóztatott egyik fajtáját, a tőzsdei ügyletek nyereségét - ami pénzt pénzzel termel, ezeket nevezzük tőkejövedelmeknek, hogy jól értsék a hallgatók is , tehát a polgári kormány alatt alkalmazott tőzsdei ügyletek nyereségadój át első adandó alkalommal eltörölték a bankár haverok kérésének megfelelően. Nyilvánvaló, hogy kizárólag az ő érdeküket képviselte az, hogy ne legyen a későbbiekben a tőzsdei ügyleteknek nyereségadója. Mit hallunk mostanában? Hogy valóban mégis talán a tők ejövedelmeket kellene adóztatni. És melyik részéhez nyúl hozzá a jelenlegi baloldali hatalom? Nem a tőzsdei ügyletek nyereségadójához,
