Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3696 reformlépéseket vagy közigazgatási ésszerűsítéseket tak ar, hanem jórészt a kiadások időleges időbeni eltolását jelentette, nem mindig követhető formában. A folyamatnak, az adóemelésnek még nincs vége, hiszen ebben az esztendőben is voltak új kormányzati elképzelések a telefonadóról, a kamatadóról és egy csomó olyan dologról, ami végül nem valósult meg. Az adóintézkedések különösen a szerényebb jövedelmű rétegeket sújtják - tőlük a jövedelmük arányában nagyobb elvonásra kerül sor , és megpróbáltatásokat jelentenek a középosztály, különösen az alsó középosztály számára. A gyermekeket nevelő családokról a kormány az intézkedéseiben megfeledkezett, ők a nagy vesztesek közé tartoznak. De mi is történt az adóztatás terén a Medgyessykormány eddigi időszaka alatt? A kormány “Cselekedni most és mindenkiért!” című progr amjában azt ígérte, hogy lendületet adva a gazdaságnak csökkenti az adókat, miközben igazságos közteherviselést valósít meg. Mi történt a valóságban? A koalíció, a tisztelt kormánykoalíció - önök - elég sajátosan azért ünnepeltette és ünnepelteti magát, me rt a kormány akarata ellenére nem engedett visszavonni egy 2002ben hozott és csak 2004. január 1jén hatályba lépő személyi jövedelemadókulcsváltoztatást. Szerencse, mert különben egy igen érdekes kormányzati gyakorlat alakulhatott volna ki a következő k ét esztendőben: a kormány rendszeresen hoz egy év távlatában életbe lépő vonzó törvényeket, ünnepelteti magát, majd amikor eljön a hatálybalépés ideje, gyorsan visszavonja. A szokásos jól bevált indoklás: a nemzetközi helyzet fokozódik. Mindenesetre az szj akulcsokhoz most nem nyúltak, ami 150 milliárd forint adómegtakarítást jelent a lakosságnak. A visszavonás másként történt: 1 százalékkal növekedett a tbbefizetés, az ápolási díj is elképesztő ötlet volt, törölték a nyugdíjjárulék, a nyugdíjpénztári befi zetés és szolgáltatás kedvezményét, nem valorizálták a családi adókedvezményt és másokat, a súlyos testi fogyatékosság miatt levonható összeg az esélyegyenlőség jegyében évek óta változatlan, az erre a célra létrehozott költséges miniszteri poszton a minis zter asszony decens észrevehetetlenséggel tüntet. Harmadára csökkent a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye, és a lakáscélú hitelek feltételeit decemberben a kormányzati kapkodás jegyében jelentősen rontották. A kedvezménycsökkenés legalább 126,7 milli árd forint, a járulékemelés 74,6 milliárd forinttal terheli a lakosság jövedelmét, vagyis a 150 milliárdos adócsökkentéssel szemben 201 milliárd forint többletelvonás áll a 2004. esztendei költségvetésben. (10.40) Van ezen mit ünnepelni? A magyar társadalo m terheit a leginkább növekvő tétel, az áfakulcsok terhelik. A kormány a nullaszázalékos kulcsot 5 százalékra, a 12 százalékost 15 százalékra emelte, a 25 százalékos kulcs eredetileg tervezett leszállításától eltekintett. Így Magyarország áfakulcsai a legm agasabbak a 25 EUtagország között, és ebből eredően a lakosság áfaterhelése is kiemelkedően magas. Az áfamódosítástól a költségvetés eredményszemléletében 412,3 milliárdos, vagyis 26 százalékos áfabevételnövekményt várt. Az áfán keresztül történő jövedel emelvonási többlet így körülbelül - ha belevesszük, hogy nyilván növekszik a fogyasztás - 250 milliárd forint lehet. A kormány prognózisaiban természetesen ezzel kapcsolatosan derűsebb számok vannak, de azok nagyon megkérdőjelezhetők. A forgalmi adók nagy előnye - és ezt a kormány tudja , hogy a polgár kevéssé érzi az adó jelenlétét, mint az szja esetében, ahol is a befizetett adóval minden esztendőben egy összegben szembesül. A kormányok pedig arra törekednek, hogy a túladóztatás kevésbé legyen érzékelhet ő, így nem látjuk, hogy összesen mennyi adót fizetünk. A módszer tehát ismert, a Medgyessykormány ezt alkalmazza. A korábbi pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az áfaemelés egyes rétegekre gyakorolt hatása csak tizedszázalékokkal tér el. Ez egészen neve tséges állítás, hiszen a szerényebb jövedelmű rétegek fogyasztásának szerkezete érdemben tér el a jómódúaktól, minden közgazdásznak ismernie kell az idevonatkozó Engeltörvényt.
