Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3688 hangzanak el, hangzatosabbnál hangzatosabbak. Nem volt ez másképp 2002ben sem; úgy tűnik, hogy most, az európai parlamenti választásokhoz közeledve szintén ennek az időszakát éljük. Adóvitát folytatni úgy, hogy közbe n nem mondjuk meg, mi történik az államháztartással, az államháztartási kiadásokkal, kicsit féloldalas dolog. Olyan, mint amikor a szólás szerint a gombhoz varrjuk a kabátot: arról akarunk beszélni, milyen adórendszert szeretnénk, holott nem tudjuk, hogy a következő években az egészségügyben, oktatásban, közbiztonságban, önkormányzati finanszírozásban mi fog történni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Dehogynem!) De hát ez egy féloldalas vita; akik kezdeményezték, nyilván végiggondolták, hogy ennek a vitának m ilyen hozadéka, milyen eredményei lehetnek. Utaltam már rá, hogy 2002ben is elhangoztak a koalíció részéről nagyon szép ígéretek. A kisebbik kormánypárt ígért itt 18 százalékos adókulcsot - látjuk, hogy két év után a 18 százalékos adókulccsal hogyan állun k: jóval 30 százalék fölötti az adóteher a lakosság nagy része számára. A nagyobbik kormánypárt részéről adótekintetben semmilyen ígéret nem hangzott el; mondhatnám, hogy betartották ezt az ígéretnélküliséget, de sajnos nem ez történt - szeretnék majd errő l is beszélni, hogy mi történt az elmúlt két esztendőben. Az 19982000 közötti időszakkal kezdeném; nem mennék olyan messzire vissza, mint Göndör István, aki a XIIXIII. század adórendszeréről beszélt - nyilván azért, hogy ne kelljen a jelen adórendszerérő l beszélni. Én csak arról szeretnék egypár mondatot szólni, hogy nem feltétlenül szükséges az adóterhek növekedése ahhoz, hogy az államháztartási hiány csökkenjen. Most ugyanis ez a helyzet - de nézzük meg ’98 és 2002 között! ’98 és 2002 között úgy csökken tek az adóterhek, hogy közben csökkent az államháztartási hiány mértéke; közben csökkent az államadósság mértéke - itt nagyon fontos mutatóról van szó: 58ról 53 százalékra csökkent ez a mutató az akkori négy esztendőben ; kisebb mértékű infláció valósult meg, és a gazdaság teljesítménye összességében végig jó maradt. (10.00) Azt kell mondanom, hogy ez egy átgondolt gazdaságpolitika eredménye volt, amely nem önmagában szemlélte az adórendszert, hanem belehelyezte egy olyan gazdaságpolitikai koncepcióba, am inek világos és tiszta irányai voltak. A számok egyébként ezt mutatják: az összes adóbevétel a bruttó hazai termék százalékában csökkent, 1999ben ez 39 százalék volt, 2002ben 37,5 százalék. Hozzá kell azt is tennem persze, hogy Magyarország ebben a tekin tetben az európai uniós tendenciákat követte: az Unióban egy kisebb mértékű, de hasonló tendencia, adóbevételcsökkenés valósult meg. Ennek köszönhető, hogy mind az államháztartás konszolidált bevételei, mind a konszolidált kiadásai, tehát az újraelosztási ráta és a centralizációs ráta is kedvezően alakult. Hadd emeljek ki néhány elemet ebből az időszakból - 19982002ről beszélek : a családi adókedvezmény megjelenése - emlékezzünk vissza arra, hogy az első MSZPSZDSZkormány szüntette meg ezt az adókedvez ményt, büntetve ezzel a családokat, ezt a Fideszkormány állította vissza 1999től ; elindult a beruházási célú adókedvezmény a kis- és középvállalkozások számára - 10 milliós volt az első értékhatár, és aztán ez 30 millió forintra emelkedett, azt jelentv e, hogy 30 millió forintig nem kellett egy vállalkozásnak adót fizetnie, adómentessé vált, amennyiben a nyereségét beruházási célra használta föl ; a tbjárulékban nagy lépést tudtunk tenni, a járulékszint 39ről csökkent 29 százalékra, jelentősen könnyít ve a vállalkozók terheit; és volt egy speciális adókedvezmény - és itt hadd jegyezzem meg ezt is , ez a nyugdíjas munkavállalók adókedvezménye, amely 320 ezer olyan nyugdíjast érintett, aki a nyugdíja mellett munkát vállalt. Egy dolgot talán még itt az ad ókedvezmények között: a lakáscélú hitelek adókedvezménye. Segíteni akartunk azokon, akik elindultak a lakásvásárlás, lakásépítés irányába. Ez az adókedvezmény 35 ezer forintról nőtt 240 ezer forintra - szólni fogok majd arról is, hogy ez hogyan csökkent mo st az elmúlt két esztendőben. Összességében tehát a csökkenő adóbevételek, a kisebb adóteher egy kedvező gazdasági növekedést és prosperitást teremtett meg.
