Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 19 (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Hogyan csökkentsük az adókat” címmel politikai vita - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3680 Ahogyan sikerül az állam által eddig lefoglalt, azaz elköltött forrásokat felszabadítani, úgy hozzá lehet nyúlni az általános forgalmi adó kulcsainak mérsékléséhez is, azt azonban figyelembe kell ve nni, hogy az államháztartás egyik legfontosabb és legbiztosabb bevétele a forgalmi adózásból származik, így ennek alakulása mindig is a figyelem középpontjában van, ugyanakkor az infláció további mérséklése szempontjából fontos, és a versenyképességet is s egítő lépés lesz, ha sikerül csökkenteni az általános forgalmi adó mértékét. A kormány azzal számol, hogy az uniós feltételváltozások függvényében, tekintettel a költségvetési pozíció alakulására is, megkezdi az általános forgalmiadórendszerben az úgyneve zett normatív kulcs, tehát a legfelső kulcs fokozatos csökkentését is. Az arányos közteherviselés elvének következetes érvényesítése feltételezi az adóalapok szélesítését is egyben, minden jövedelem megadóztatását. Ez szintén forrása az általános adómérték ek, illetve az átlag adóterhek csökkentésének. Bár minden kormány célul tűzi ki az adóadminisztráció egyszerűsítését, azért akad még bőven tennivaló. Tisztában vagyunk azzal, hogy a közteherviselés rendszere további egyszerűsítésre is szorul. Ennek érdekéb en az indokolatlanul sok adónem szűkítése elodázhatatlan feladatunk. Egyes adónemek összevonása csökkenti az adózó és az adóigazgatás terheit is. Ilyen lehet például a munkaadói és munkavállalói járulék beépítése a társadalombiztosítási járulékba. Ebben az esetben három különböző adónem helyett egy adónemben róhatják le terheiket a foglalkoztatók. Megszüntethetők olyan adónemek is, amelyek az elmúlt években a gyakorlatban jelentéktelennek bizonyultak, azzal mint lehetőséggel nem éltek az adókivetésre jogosu lt például - önkormányzatok. A magánszemély adózók adóbevallásával összefüggő terheit jövőre az adóhatóság nagyrészt átvállalja az elfogadott törvény alapján, már a 2004. évi bevallás után 2005 tavaszán az adóhivatalok jelentős részben tudják ezt a terhet átvállalni. Ez a későbbiekben terveink szerint még szélesebb körre terjedhet ki, ami a munkaadók, azaz a munkáltatók adminisztrációs terheit is csökkenteni fogja. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország közel másfél évtizedes kitartó, sikeres felkészülés ered ményeképpen a közelmúltban csatlakozhatott a világ egyik legfejlettebb politikai és gazdasági közösségéhez, az Európai Unióhoz. (9.20) A csatlakozás nagy eredmény, ami megteremti Magyarország számára a lehetőséget a gyors fejlődésre, a felzárkózásra. Az ál talam ismertetett felzárkózási program négyéves periódusa alatt meggyőződésünk szerint lehetőség lesz arra, hogy a legfontosabb jövedelmi csoportok esetében további lehetőségeket, további kedvezményeket biztosíthassunk, és lehetőség lesz arra, hogy az arán yos és az igazságosabb közteherviselés érdekében lépéseket tegyünk. Azt, hogy az elmúlt években milyen lépésekre került sor, néhány tételben szeretném úgy is bemutatni, hogy vizuális kép legyen róla. A minimálbér minden száz forintjából fizetett adó és jár ulék arányait mutatja a '98. év eleje és a 2004. év közben ez a grafikonsor (Felmutatja.) , ami azt jelenti, hogy '98ban ilyen arányú volt, azaz 11,5 forint volt a minimálbért terhelő adó- és járulékteher, ez a 2002es kormányváltásra ilyen nagyságúvá vált ozott, tehát 24,5 forintra változott, és sikerült elérnünk 2004re, hogy 13,5 forintra volt csökkenthető ez a teher. Úgy gondolom, az általam bemutatott grafikonok híven tükrözik azt, hogy az elmúlt években lezajlott egy tehernövekedési folyamat, és elindu lhatott 2002 nyarától kezdődően egy tehercsökkenési folyamat is. Meggyőződésem szerint, mindannyiunk számára, akik a parlamentben döntést hozunk, ez egy rendkívül fontos momentum. De hogy nem csak a minimálbér környékén keresőkre gondolt a jelenlegi parlam enti többség, azt mutatja a következő grafikonsor, hiszen az átlagos keresetűek által fizetett közterhek arányát is be tudom mutatni. (Felmutatja.) Ez azt jelenti, hogy '98ban - 68 ezer forintos átlagjövedelem volt - 32,7 forintot viselt teherként száz fo rint, 2002re ez 38,3 forintra emelkedett, és 2004re ez 36 forint alá csökkent. Tehát ez is mutatja, hogy sikerült a korábbi tehernövekedésből tehercsökkenést elérni az elmúlt két évben.
