Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3646 ELNÖK (Mandur László) : Köszön öm szépen. Felszólalásra következik Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője, tízperces időkeretben. Öné a szó, parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat hossza s előkészület után került elénk, többpárti egyeztetés folyt. Mi már ekkor elmondtuk a kifogásainkat és javaslatainkat a törvény módosítása során. Ezeket az előterjesztő nem vette figyelembe. Sőt, ma ellenzékben úgy látjuk, hogy a kormánypártok között sincs összhang a törvényjavaslat kapcsán, hiszen a bizottsági viták során azt érzékeltük, hogy a szabad demokraták ebben a formában nem támogatják az előterjesztést. Akkor mégis mi az oka az erőltetett módosításnak? Arról hallottunk, hogy az országban közigazga tási reform folyik, amelynek néhány elemével már találkoztunk is. Amennyiben nincs egy egységes közigazgatási reform, akkor véleményünk szerint csupán aktuálpolitikai okai vannak a törvényjavaslat beterjesztésének, ez pedig nem más, mint az európai uniós v álasztások, hogy ki lehessen pipálni, hogy van egy ilyen törvény, amelyet a parlamenten a kormányzati többség áterőltetett. Nagyon sokáig az állt a törvényjavaslat kommunikációjának a központjában, hogy csak a módosítással lehet európai uniós jogharmonizác iós a törvényünk, illetve csak ennek alapján lehet pénzeket - idézőjelbe téve - „lehívni” az Európai Unióból. Mindannyian tudjuk, hogy az ilyen jellegű - mostanában sokszor elmondják a parlamentben - riogatások minden alapot nélkülöztek, hiszen a jogharmon izációs kötelezettségeknek e vonatkozásban már több év óta eleget tett a Magyar Országgyűlés, és a területfejlesztési régiók kialakításával nincs egyébként akadálya az uniós pénzek lehívásának. Azt is el lehet mondani, hogy az ilyen jellegű pénzek idejövet ele regionális szinten - az összes európai pénzt is figyelembe véve, amely a területfejlesztés vonatkozásában elérhető - mindösszesen 30 százalék. Véleményünk szerint a rendszer működtethető, a meglévő önkormányzati rendszerben elegendő pénzt kell biztosít ani, és akkor ezek a kritériumok elősegítik a területfejlesztést, illetve az önkormányzatok helyzetét. Véleményünk szerint ennek a törvénynek az elfogadására kényszer mindössze csak akkor van, ha az egész közigazgatási reform kerül ide elénk, de mint ahogy an mondtam, ennek csak az elemeivel találkoztunk. Jelenleg - elfogadása esetén - párhuzamosan működik a rendszer, hiszen van egy alkotmányos rendszer, egy alkotmányos közigazgatási rendszer, és egy ettől eltérő területfejlesztési rendszer alakul ki, amely a korábbinál is bővíti az elemeket, illetve a szinteket - nevezzük ennek , miközben az Európai Unió a szintek esetében csökkentést hozott. Ezért tehát drágább a rendszer, és növeli az adminisztrációt is. A jelenlegi, úgymond, olcsóbb rendszert sem tudja m űködtetni a kormány. Mi lesz akkor, ha egy drágább és bürokratikusabb rendszer kerül elénk? Sok esetben az önkormányzatoknak az önrészt, a saját forrást is nehéz a pályázatokhoz biztosítani. Tudjuk, hogy erre van ígéret, de részben már ez is a megszorító i ntézkedések áldozatául esett. Véleményünk szerint ez egy rossz reform irányába tolja el a közigazgatási rendszert. A törvényjavaslat véleményünk szerint az önkormányzatiságot is megnyirbálná, korlátozná a települési önkormányzatok jogait. Miért mondom ezt? Néhány éve elhangzott a választási kampányban, hogy az életképes településeknek van jövőjük, tehát a kevésbé életképes településekkel nyilván nem kell törődni, ebből ez következik. Tehát ez a javaslat főleg a kistelepülések vonatkozásában - mondhatni - bü nteti őket, hiszen a kistelepülések a legkevésbé tudják majd érvényesíteni az érdekeiket ebben a rendszerben. Felmerül a kérdés, hogy miért - talán csak nem azért, mert a vidék Magyarországa nem a szocialistákra szavazott? Arról nem is beszélve, képviselőt ársaim, ha visszaemlékeznek, hogy milyen hihetetlen támadásnak voltak kitéve az Orbánkormány idején a kistérségi megbízottak. Ma a kistérségi megbízotti rendszer semmilyen