Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3603 minisztérium alatt, és a minisztérium tulajdonképpen eldönti, hogy engedélyezi kvázi egy adott tenyésztőszervezet működését, vagy nem. Amennyiben engedélyezi, akkor az illető nyilván bizonyos aktivitást folytathat; amennyiben nem engedélyezi, mint ahogy elmondtam, a szarvastenyésztők egyesületének nyolc éve nem engedélyezi, ezért nyilvánvalóan nem teheti ezt meg, és ugyancsak ő az, aki blokkolja. Lehet, hogy valaki f elteszi a kérdést végszóként, hogy miért nem engedélyezi. Nem az ENARrendszer miatt nem engedi, tisztelt hölgyeim és uraim. Azért nem engedélyezi, mert van egy másik hatóság, amelyet Vadászati Főfelügyelőségnek hívnak, és amely ugyancsak a minisztériumon belül van, ő az, amelyik egyébként blokkolja az egészet, és ő az, amelyik valószínűsíthetően nem lesz hajlandó - bár módosítóként beadtam - a “vadászati” szót is bevenni az “élelmiszer” elé. Köszönöm szépen hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Medgyasszay László MDFes képviselőtársam és Szabó József Andor képviselő úr gondolatmenetét folytatom, mert magam is a tenyésztőszervezetek és egyesületek helyzetét kerestem a jogszabálytervezetben. Mert az tény, hogy a jogharmonizációs törekvéssel egyet kell érteni, azonban ez a törekvés a tenyésztőegyesületek, szövetségek közötti feszültségeket nem csil lapítja. Nem oldja meg ez a törvényjavaslat azokat a súlyos nézeteltéréseket, amelyeket egy jogilag tisztázatlan helyzet teremtett meg. És a helyzet nem javult sem az elmúlt évtized jogalkotása révén, és várhatóan nem oldódik meg ennek a törvénynek a hatás ára sem. A jogilag tisztázatlan helyzet egyik oka az, hogy a jogalkotó ennek a jogszabálynak a keretében sem korábban, sem most nem határozta meg egyértelműen azt, hogy mely szervezet lehet kizárólagos forgalmazási joggal elismert tenyésztőszervezet. Ezt a mulasztást korábban még feloldotta az a - a jegyzőkönyv számára mondom, hogy idézőjelben - ”lazaság”, hogy a hatóságok egyidejűleg több tenyésztő szervezetnek is adhattak forgalmazási jogosultságot, ha nem kívántak önkényesen valamely kiválasztott szervez et javára dönteni. (10.30) Ezzel a lehetőséggel a jövőben már nem lehet élni azáltal, hogy a jelenlegi előterjesztés megszünteti az 1993. évi XCIV. törvény 21. § (6) bekezdésének a hatályát. Az állattenyésztésről szóló törvény túlsá gosan leegyszerűsítve határozza meg, hogy mely tenyésztőszervezet nyerheti el a kizárólagos forgalmazó jogait. A 21. § (5) bekezdése szerint „több szervezet azonos tárgyú kérelme esetén a minisztérium az elismerést a szervezet által fenntartani kívánt álla tlétszám és a tenyésztési program figyelembevételével adja meg”. A döntés körülményeit nem ismerhetik meg a rivális szervezetek, de a kedvezményezett szervezettől is bármikor visszavonhatók ezek a jogosítványok. A jogbizonytalanságot tetézi, hogy tisztázat lanok a jogorvoslati lehetőségek is, amelyek valamennyi államigazgatási döntés esetében meg kell hogy illessék az érintett feleket. Az előttünk lévő törvénytervezet elsősorban a haszonállatokat nevesíti, de mellékesen megjegyzi, hogy minden egyéb állat ten yésztésére is vonatkozik, tehát feltehetően kutyákra és macskákra is. Az előbb említett, jogilag tisztázatlan helyzet és a jogorvoslati lehetőségek hiánya miatt például Alkotmánybírósághoz fordult a 105 éve működő Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, a melyiknek megtiltotta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy kutyakiállításokat és vásárokat szervezzen. A tárca egyben úgy döntött, hogy csak egy másik szervezet, a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége jogosult itthon a kutyák álla milag elismert törzskönyvezésére. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindeközben a nemzetközi kutyásszövetség továbbra is az Ebtenyésztők Országos Egyesületét ismeri el hivatalos magyar szervezetként, azaz a nemzetközi
