Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
3599 szolgálni, és lehetőséget biztosít arra, hogy az új piaci viszonyok közepette is sikeresen és mindenféle esetleges negatív diszkriminációktól mentesen működhessen és dolgozhasson mindenki, aki ebben a tevékenységben véli boldogulását. Köszönöm szépen, tisztelt Országgyűlés. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Medgyasszay László, az MDF képviselője. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tiszte lt Ház! Nagyon örülök annak, hogy Kis Zoltán államtitkár úr tekintett vissza az 1993as időszakra. Amikor azokat a szakmai törvényeket vesszük elő, amelyek az 199094es időszakban születtek, egyre gyakrabban beigazolódik, hogy azok valóban időtállók. Akko r is fontos volt, hogy egy szakmai törvény nagy többséggel kerüljön elfogadásra, ahogy említette Kis Zoltán államtitkár úr, ezt 98 százalékos többséggel fogadtuk el. Kiállta az idők próbáját, bizonyára az állattenyésztők és az állattenyésztés javát is szol gálván. (10.10) Az utóbbi esztendőkben nagyon gyakran hivatkozik az előterjesztő a jogharmonizációra. Amikor a “jogharmonizáció” szót hallom, akkor bennem mint vidéki emberben mindig az a kérdés merül fel, hogy vajon milyen hatása lesz a mindennapi életre, a gyakorlatra. Tapasztalhatjuk, hogy bizonyos jogharmonizációk olyan helyzetet teremtenek, amely nem kedvez a kistermelőknek, őstermelőknek, kisegzisztenciáknak, de tapasztaljuk azt is, hogy egyegy jogharmonizációs előírás egyfajta könnyebbséget, liberal izációt jelent. A liberalizáció vissza is üthet, főleg egy olyan ágazatban, mint az állattenyésztés, amely - ahogy már az előttem szólók is elmondták - Magyarországon a mezőgazdaság nehézipara szinte, évezredes vagy évszázados hagyományai vannak, és mindig óvtuk, féltettük azt az állományt, amely a történelmi viharokat átvészelve megmaradt, genetikailag hordozván esetleg régi, ősi magyar értékeket. Ennél a törvénynél a liberalizáció során bennem az merült fel rögtön, hogy ha az eddigi szabályokat megváltozt atván az import más módon történik, vajon nem lesze az káros. Az is felmerült, hogy vajon egyes tenyésztőszervezetekben holmi lobbitevékenység nem akadályozzae meg olyan fajok behozatalát, ami éppenséggel szükséges. Amikor ezt átgondoltuk és szakértőinkk el áttekintettük, megnyugtató maradt számunkra, hogy a fellebbezés lehetősége megmaradt, hiszen a másodfok továbbra is ott van a minisztériumnál. Ez nagyon fontos, hangsúlyozom, hogy ne egy olyan rosszul értelmezett fajtavédelem uralkodjon el, hogy új fajt ákat azért nem hozunk be, mert mondjuk - nem akarok ágazatot mondani , egyes lobbiérdekek ellentmondanának ennek. Felmerült bennem az is, hogy egy elismert szervezet elismerésének a megváltozása vajon milyen hatással lesz. Hiszen az eddigi törvényhely sze rint a tenyésztőszervezet elismerése meghatározott időtartamra szólt, amit meg lehetett hosszabbítani felülvizsgálattal, most viszont az új szabályozás szerint visszavonásig szól az elismerés. Számunkra az is megnyugtató lehet, ha betartja az évenként köte lező hatósági felülvizsgálatot a felülvizsgáló, mert ez is bent van biztosítékként. Csakhogy a puding próbája az evés; nagyon oda kell majd figyelni adott esetben a mezőgazdasági bizottságnak, hogy az évenkénti felülvizsgálatok megtörténneke, hiszen külön ben ugyanott vagyunk, ahol eddig, sőt talán kicsit még hatékonyabb is lehet ennek az elismerésnek a felülvizsgálata. Nem kívánok itt üres ellenzékieskedést képviselni, de azért azt, tisztelt kormány és kormányoldal, ha egyáltalán állattenyésztésről van szó , el kell viselniük, hogy bizony most jogos kritikával illethetjük az állattenyésztésben kialakult helyzetet. Azt a válsághelyzetet, amely nem az uniós jogharmonizáció következménye, hanem az elmúlt esztendők és az utóbbi idők következménye. Itt csak egy f élmondattal kell utalnom arra az anyagra, amely a tej, a baromfi- és a sertéságazatban kasszandrai jóslatokat tartalmaz a következő esztendőkre, és fel kell hívnunk egy ilyen egyszerű, valóban nem erről szóló, de mégis az állattenyésztésről szóló törvény tárgyalása
