Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3597 Nos, a széles körű egyeztetéssel kapcsolatban engedjék meg, hogy egy idézetet fölolvassak. “ Valamennyi egyesület és szövetség munkájánál a továbbiakban is elengedhetetlen igény lenne a tenyésztésvezetők költségeihez való további állami hozzájárulás megtartása, főleg a kis állatlétszámú tenyésztőegyesületeknél, ideértve az őshonos magyar fajtákat is. Tagdíjból és nyereséget adó tevékenységből nem képesek munkájukat finanszírozni. A térítési díjak további emelése pedig az állattenyésztés jelenlegi pénzügyi és eredménytermelő képességére tekintettel tovább nem növelhető.” Nos, tisztelt képviselőtársa im, ez az állattenyésztők véleménye. Nem tudom, hogy önök kivel egyeztettek. Nem szeretném, ha olyan helyzetbe kerülnénk, mint a regisztrációs adó esetében, amikor a csodálatos egyeztetést követően másfél hónap múlva vissza kellett hozni a törvényt, mert ú gy volt használhatatlan az egész, ahogy a parlamenti többség akkor annak idején megszavazta. Minekutána az állattenyésztők véleményét olvastam föl, nem tudom, hogy önök kivel egyeztettek és kinek a véleményét ismertették. (Gőgös Zoltán: Miről olvastad föl? A tagdíjról olvastad fel! - Gráf József: A szakmai kérdésekről beszélj, ne a tagdíjról!) A törvény 17. §ához éppen ezért egy módosító javaslatot adtunk be. (Gráf József: A szakmai részéről beszélj!) Elnézést, képviselő úr, én úgy gondolom, hogy az állatt enyésztők szakmai egyesületei, ők nyilatkozták ezt, és azt hiszem, hogy nem a parlamenti vitához, illetve a vitaformához illik ez a fajta beszólás, amit a szocialista képviselők jelenleg itt alkalmaznak. Nos, visszatérve a témához, éppen ezért a törvényjav aslat 17. §ához módosító javaslatot nyújtunk be, és amennyiben ez a módosító javaslat nem kapja meg a parlamenti többség támogatását, akkor a Fidesz részéről ezt a jogharmonizációs törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. (Gőgös Zoltán: Ez jellemző.) Köszö nöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Kis Zoltán úr, az SZDSZ képviselője. (10.00) DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves, a mezőgazdaság és az állattenyésztés iránt ér deklődő Honfitársaim, parlamenti Képviselőtársaim! Érdekes, hogy egy ilyen, gyakorlatilag európai uniós jogkövető szabályozást célzó kisebb módosítás is mekkora indulatokat tud kiváltani. Próbáljuk meg azért a helyén kezelni a dolgokat. Amikor Medgyasszay László képviselő úr, akkori államtitkár 1993ban beterjesztette ezt a törvényt, akkor az volt a Házban a probléma, hogy mennyire előzi meg a korát, mennyire megy előre ez a törvény, nem kellene annyira kapkodni, meg kellene várni, amíg majd rákényszerít be nnünket az élet, illetve rákényszerítenek bizonyos euroatlanti törekvések a módosításra. A kormány akkor nagyon helyesen azt mondta, még ha szigorúbb is, még ha az átállás nehezebb is lesz, annak érdekében, hogy a magyar állatminőség, a piaci viszonyok eli smertsége, a magyar törzsállomány védelme az egész világon megőrizze azt a hírnevét, amelyet joggal kiérdemelt, ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Azt hiszem, akkor 98 százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés, mind a hat parlamenti párt egyetért ett azzal, hogy ennek a szabályozásnak ebbe az irányba kell mennie, és bizony tizenegy évig nem is kellett az állattenyésztési törvényhez - kisebb stilisztikai módosításokat leszámítva - hozzányúlni. Most joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez az új szabályo zás, amely a harmonizáció jegyében következik be, lazít vagy nem lazít, jó vagy nem jó, valamint hogy időben vane. Kétségtelen, hogy lehetett volna korábban is, hisz az Országgyűlésben már többször szó volt arról, hogy az állattenyésztési törvény módosítá sa azért is szükséges, mert május 1je után a magyar őshonos állatfajták szaporítóanyag és egyéb szempontból történő védelme valamiféle közjogi garanciákat is kíván. Ezt felismerve az Országgyűlés ellenzéki indítványra elfogadta az őshonos állatfajták véde lméről szóló országgyűlési határozatot, és azt egy melléklettel kiegészítette. Innentől kezdve az,
