Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
343 pontosítva, pontosan meghatározva, hogy vajon, a meglévő megyei szerveződések helyett miféle struktúrát fogunk adni ennek a területi szervezetnek. Úgy gondolom, megérdemelnénk, ha erre vonatkozóan világos és egyérte lmű állásfoglalást adna a tisztelt minisztérium. Én legalábbis nyugodtabb lennék, ha látnám, mert ez egyben jelezné is, hogy milyen irányba is szeretnénk vagy fogunk menni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólá sra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! A legelejére mennék vissza a gondolkodásnak ahhoz, hogy a legvégét meg tudjuk beszélni. Amikor Rákos Tibor képviselőtársam elmon dta azokat a statisztikai adatokat, amelyek a tavalyi esztendőben a munkabiztonság tekintetében jellemezték az országot, legalábbis a vizsgálati eredmények alapján, akkor durván arról szólt, hogy egy 23 600as nagyságrendű vizsgálati számhoz illesztetten - ezt már nem mondta - 19 950 olyan eset volt, amikor is szabálysértést lehetett feltárni. Úgymond 85 százalékos mértékű volt a szabálysértés feltárásának az aránya. Ez egy hatalmas, egy félelmetesen nagy szám. Ezért van szükség meggyőződésem szerint arra, hogy ne csak a külső szabályozási rendszeren, ellenőrzési rendszeren keresztül, hanem belülről, preventív módon is megpróbáljuk ezeknek a számoknak a kialakulását fékezni. Azt hiszem, erre jó az az út, ha munkavédelmi képviselők vannak a rendszerben, vagy ha nagyobb foglalkoztatói helyek esetében paritásos munkavédelmi testületek hívódnak életre. Mondom: paritásos munkavédelmi testületek. Azt gondolom, hogy az üzemi tanács vonatkozásában ez a kérdés ilyen értelemben legalábbis megkérdőjelezhető. Ezért célsz erű nem üzemi tanácsban, hanem paritásos munkavédelmi testületekben gondolkodni, hiszen itt a munkavállalói és a munkaadói érdekek megjelenítését kölcsönösen biztosítani lehet, és egyfajta rotációs elv alapján mindenfajta ellenérzetet ki lehet szűrni, tehá t ez a rendszer ilyen értelemben jól működtethető. Ami az önkormányzati kérdéskörhöz illeszkedik, az egy érdekes felvetés, bár hozzáteszem, hogy meggyőződésem szerint munkaszervezés vonatkozásában Magyarországon szinte kivétel nélkül minden munkahelyen ez a kérdés rendezhető, tehát nem feltétlenül forrásigénnyel kell hogy párosuljon. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Kös zönöm a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak csak egy kis szeletével szeretnék foglalkozni, ez a munkavállalók és munkaadók kapcsolatát érintő kérdés. Többen itt a Házban már érintették ezt a kérdést. Előre jelzem, hog y tulajdonképpen a törvényjavaslat koncepciójával egyetértek, tehát nem szeretném az egész koncepciót megkérdőjelezni, viszont - mint ahogy itt már elhangzott - az élet nagyon sokszínű, nagyon sokféle élethelyzet adódik, nagyon sokféle munkaadó és munkavál laló van, ezért úgy gondolom, hogy ebből a szempontból is nézni kell, hogy a törvény hogyan fog a valós életben működni. A törvényjavaslat 22. §a szabályozza a munkavédelmi képviselők feladatait, az ezzel kapcsolatos összes szabályozás itt van leírva. A l ényeg az, hogy képviselőválasztást kell tartani 50
