Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3393 Mint a csatlakozó országok jelen lévő képviselője szót kértem, és egy nagyon érdekes vita bontakozott ki hozzászólásom kapcsán. Ugyanis kifejtettem, nemcsak attól történelmi ez az új, jöv ő évi költségvetés, hogy 25 tagországra vonatkozik, hanem azt is aláhúztam, hogy ez lesz az első olyan költségvetés, amit már mind a 25 ország képviselői is meg fognak szavazni, ami számunkra elsősorban nemcsak nagy megtiszteltetés, hanem igen komoly felel ősség is. Komoly felelősség a tekintetben, hogy ez lesz az a költségvetés, ahol bebizonyíthatjuk választóinknak, hogy méltán választottak minket az Európai Parlamentbe, ott jól képviseljük hazánk érdekét. Ennek kapcsán felvetettem Michaela Schreyer asszony számára, hogyan kívánja biztosítani azt, ami különben a 2004es költségvetésben egy külön sorban meg van adva, hogy a jövő évi költségvetésben is legyen egy olyan alap, amit esetleg a csatlakozó országok, amennyiben rászorulnának, felhasználhatnának annak érdekében, hogy ne váljanak nettó befizetővé. Erre vonatkozólag ígéretet kaptam, így tehát örömmel tájékoztathatom a tisztelt Országgyűlést arról, természetesen továbbra is elsőrendű célunk, hogy a magyar vállalkozók, hogy a magyar önkormányzatok pályázat i lehetőségeinken keresztül jussanak el ahhoz, hogy az Európai Unió által számunkra biztosított forrásokat lehívják, de ha ez bármilyen okból nem történne meg, a költségvetési bizottság munkája folytán olyan költségvetés lesz jövőre elfogadva, amelyben meg lesz ennek az alapja. Tehát tájékoztathatom és biztosíthatom a tisztelt Országgyűlést arról, nem fog előfordulni jövőre sem, hogy Magyarország nettó befizető lesz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖ K (dr. Deutsch Tamás) : Ugyancsak hozzászólásra megadom a szót Pál Tibor államtitkár úrnak. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy az uniós csatlakozással a határok csak jelképesen szűnn ek meg, később persze, a schengeni rendszerhez való csatlakozásnál nemcsak jelképesen, hanem a határok ténylegesen is megszűnnek, és a határokon való átkelés nem fog egy percet sem igénybe venni, hiszen folyamatosan lehet az uniós országok között közlekedn i. De azért én fontosnak tartom elmondani, hogy valójában hogy is alakult ki ez a helyzet, és mi az, ami még előttünk áll ahhoz, hogy a schengeni rendszerhez a magyar határőrség technikai felszereltségében, humán erőforrásában megfelelően tudjon csatlakozn i. Azt tudjuk jól, hogy a határőrség jó ideje, amikor a csatlakozási tárgyalások elindultak, egy nagyon komoly szakmai tárgyalási folyamatot indított el a határőrizettel kapcsolatban; folyamatosan tervezte a megújulását. Azt lehet mondani, hogy ez valójába n 2000től indult, és ez volt az első olyan lépés, amikor a schengeni alapokhoz, illetve a PHAREalapokhoz való hozzájutás kapcsán az egyéves programokat kellett kidolgozni, amit folyamatosan ellenőriztek. Valójában a második szakasz, azt kell hogy mondjam , 2007 első féléve, amikor a schengeni rendszerhez a magyar határőrség csatlakozni fog, és amikor már mi is tudunk információt adni, illetve megfelelő információkat tudunk ebből a rendszerből kapni. Lesz egy harmadik szakasza az uniós csatlakozásnak, ami a határőrség számára feladatot jelent, ez pedig az, amikor az uniós országokhoz újak - például Románia - csatlakoznak, az egy újabb kihívást és egy újabb feladatot fog jelenteni a határőrség számára. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni a határőr ség, rendszeresen nemzetközi konferenciákat tart a határőrizeti szervekkel együtt. Nagyon jó a nemzetközi együttműködés. Éppen tegnap fejeződött be Siófokon a határőrizeti rendszerek vezetőinek konferenciája. Ez minden évben itt, Budapesten megrendezésre k erül. Nagyon fontosnak tartok két dolgot kiemelni. Az egyik, hogy Magyarország benyújtotta az igényét a határügynökség hazai székhellyel való elhelyezésére, és ehhez igen jó támogatással bír
