Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3388 a látható rendőrségről be szélhetünk, hanem a látható rendészetről is. Hiszen nem szűnik meg sem a vám, sem a határőrségi ellenőrzés, csak a határokról beljebb tolódik az ország mélységébe, és ha az illetékes szervek közötti együttműködés és a technikai feltételek kiépülnek, akkor , azt hiszem, ezzel a rendszerrel az egész magyar közbiztonság is nyerni fog. Végezetül, tisztelt Országgyűlés, úgy hiszem, a belügyi együttműködés terén is optimisták lehetünk, a jelenlegi adottságokhoz képest a felkészültségünk megfelelő, és a tová bbi lehetőségeket kihasználva nemcsak az Európai Unió közbiztonságához tudunk hozzájárulni, hanem a magyar közbiztonság erősítéséhez is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Surján László képviselő úr, Fideszfrakció. (13.00) DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek azzal, hogy a kormány szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres csatlakozásnak, de a dolgok természete szerint mégiscsak a kormány tevékenység ével kell foglalkoznunk. Szakszerű és jogszerű közigazgatás nélkül nincs sikeres európai integráció és érdekérvényesítés az Unión belül. Én ennek a szakszerűségnek nem nagyon látom a nyomait. Különféle kormányhivatalok ugyanarról a kérdésről egymással töké letesen ellentétes nyilatkozatokat tesznek. Szeretnék erre példákat mondani. A strukturális támogatásokról október 21én azt közölte László Csaba pénzügyminiszter úr, hogy a költségvetés tervezetében a kifizetési előirányzatok összege 2001 millió euróval k isebb a koppenhágai tárgyalások során kialkudott összegnél. Mit ér egy olyan megállapodás, amelyet megszegnek? Hogyan akart érvényt szerezni a magyar kormány az egyébként távolról sem bőkezű megállapodásnak? Sehogy, vélem, hiszen Baráth Etele államtitkár ú r szerint “az EUköltségvetés vitája során felmerült számok a koppenhágai megállapodásokkal összhangban vannak, és nincs okunk feltételezni, hogy ez az összeg a továbbiakban felborulnia” - írta október 29én. (Dr. Baráth Etele: Ma is!) Felléphete a kormán y egy olyan szószegés ellen, amelyről a Pénzügyminisztériumban tudnak, de a Miniszterelnöki Hivatalban nem? Az ellentmondások bizonytalanságot szülnek. A kormány bizonytalanul bolyong az európai útvesztőben. Kezdeményezésemre az Európai Parlament módosítot ta a 2004. évi költségvetés tervezetét, és mintegy 12 százalékkal megnövelte az ez évi kifizetéseket. Az emelés a fejlesztésre, felzárkóztatásra szolgáló tételekre vonatkozott, azokra, amelyeknél a koppenhágai megállapodástól való eltérést vélt a Pénzügymi nisztérium. A tíz új tagállam képviselőinek, de elsősorban az Európai Parlament költségvetési bizottságában dolgozó két magyar képviselő közös munkájának eredménye volt az a szavazás, amely az Európai Néppárt beterjesztésének megfelelően 600 millió euró, m integy 150 milliárd forint többletet juttatott az új tagállamoknak. A kérdés ezután az volt, hogy elérie a magyar kormány a Tanácsban azt, amit a magyar képviselők elértek az Európai Parlamentben. Az előjelek biztatóak voltak. László Csaba pénzügyminiszte r a következőképpen fogalmazott: “A képviselő úr által előterjesztett, a kifizetési előirányzatok 600 millió euróval való megemelését célzó javaslatát a magyar kormány a Tanács ülésein támogatni fogja.” Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó - nem tarto tták meg. A döntő pillanatban a kormány hallgatott, sőt Juhász Endre miniszter úr szerint nem is lett volna helyes megszerezni ezeket a pénzeket. Szerinte a kifizetési előirányzatok növelésére nincs szükség, az forrásbővülést nem eredményez; ha az mégis me gtörténik, az az új tagállamok érdekeire nézve káros következményekkel járhat. Ezek szerint a pénzügyminiszter úr olyan valamit támogatott, ami káros - több pénz lehívására adott volna lehetőséget.
