Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
3386 fázis is igen energikusra sikeredett, amikor a kormány népszavazási kampányba kezdett. Mindnyájan tapasztaltuk, hogy ez a kampány furcsára sikeredett, hiszen párbeszéd helyett egyfajta monológot folytatott. A cél az igen szavazatok megszerzése volt, és nem a tájékoztatá s. Ez a fajta kommunikáció azt üzente a polgároknak, hogy ne kérdezz, ne gondolkozz, csak mondd az igent, és a többit bízd ránk. A harmadik szakasz a népszavazás után már meglehetősen csendesre sikeredett, csak egyegy, úgymond, uniós ügyekben tájékozatlan gazdákból álló tüntetés zavarta meg a kormány magabiztosságát. Itt vagyunk az Unióban, tisztelt képviselőtársaim. Ami a tájékoztatást illeti, két év után is tele vagyunk azokkal a kételyekkel, kérdésekkel és bizonytalanságokkal, amiben voltunk. Úgy tűnik, hogy a kormány a Koppenhága utáni felzárkózási lendületet - ellentétben például Szlovákiával, Szlovéniával - nem tudta igazán fölvenni. Így eshetett meg, hogy az áprilisi népszavazáson a tíz csatlakozó ország közül az utolsó helyen végeztünk. Az egyoldalú tájékoztatás okozta hátrányokat sajnos nem vette figyelembe a kormány. Nem tudta kihasználni a történelmi lehetőséget, hogy a polgárokat őszintén kell tájékoztatni az Unióról, előnyeiről és hátrányairól egyaránt. Mert akikben esetleg kétségek fogalmazódta k meg, aki kérdezett, aki bizonytalan volt, azt sokszor bizony ebben a kampányban Európaellenesnek nevezték. De hagyjuk a múltat és foglalkozzunk a jövővel! (12.50) Tisztelt Ház! Másfél év távlatából is még mindig arra van a legnagyobb szüksége a magyar t ársadalomnak, hogy őszintén beszéljünk - most már uniós tagként - arról, hogy milyen lehetőségeik vannak a magyar polgároknak, és nemcsak azoknak, akik kisvállalkozók vagy mezőgazdasági termelők, hanem akkor is, ha éppen vidéken élnek, ha munkanélküliek, h a éppen munkát kereső roma kisebbségi vagy pályakezdő fiatal. Tanulságos az, hogy kétéves működés után maga a Kommunikációs Közalapítvány elnöke a következőt állapította meg: még mindig nagy a káosz a lakosság körében az európai uniós csatlakozás utáni min dennapokat illetően. És sajnos ezt mutatják a közvéleménykutatások is. A FideszMagyar Polgári Szövetség éppen ezért mutatja be azt a tíz pontot, amiről Szájer képviselőtársam beszélt. Többek között azt kéri, hogy a kormány vegye komolyan az uniós tagságr ól való tájékoztatást, adjon reális képet, mert higgyék el, képviselőtársaim, nem az ellenzék, hanem éppen az egyoldalú, a hiányos tájékoztatás az, ami szorongást, félelmet és téves információt gerjeszt a magyar társadalomban. Úgy vélem, hogy ez senkinek s em az érdeke. Tisztelt Elnök Úr! A tájékoztatás különösen azok számára fontos, akiket, valljuk be őszintén, hátrányosan érint az uniós csatlakozás, mert vannak ilyenek is. Mert ha a kormány tényleg azt szeretné, hogy minél többen legyenek haszonélvezői, ki aknázói az Európai Uniónak, akkor éppen ezekkel a társadalmi rétegekkel is kiemelten kell foglalkozni, mert azt őszintén látnunk kell, hogy az Unióban a gyorsított alkalmazkodási és teljesítményi követelményeket nem fogja mindenki egyformán teljesíteni. Mo st már látszik, hogy nem lesz könnyű a szerény erőforrásokkal és piaci ismeretekkel nem rendelkező vállalkozók, mezőgazdasági termelők, szakképzetlen betanított munkaerőcsoportok helyzete sem, és nem sorolom tovább. Aztán a vidéki szegényebb önkormányzatok , a hátrányos helyzetű települések, ahol nemhogy fejlesztésre, de még a kötelező feladatok ellátására sem futja - fogalmazott éppen egy megyei közgyűlés szocialista elnöke. Csatlakozás alulnézetből: így is lehetne fogalmazni, követve az egyik napilapunk sz alagcímét. Arról van szó tehát, amit az egyik akadémikusunk így fogalmazott meg: az uniós csatlakozás esélyeit előreláthatóan kiaknázni tudó népesség aránya 2535 százalékra becsülendő. Nos, hát itt érhető tetten a kormány felelőssége! Vajon a többi, 60 sz ázaléka a magyar lakosságnak mikor lesz majd élvezője az Uniónak, mikor érzi majd azt, hogy ő is élvezője lesz ennek? A FideszMagyar Polgári Szövetség éppen ezért hangoztatta már 2003 februárjában az Országgyűlés nagybizottságában, hogy a kormány készítse n hatástanulmányokat, amelyek éppen a csatlakozás következményeit veszik számba, vagyis azokat, akiket hátrányosan érint a csatlakozás. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdeztee már őket valaki, hogy vajon ők mit gondolnak az európai uniós csatlakozásról? Pitt i Zoltán az egyik frissen megjelent tanulmányában arra figyelmeztet: a
