Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
3380 másik országon mentünk keresztül, a schengeni csatlakozás után ugyanez lesz Szlovákiával, és úgy érzem, hogy már élnek is ezz el az ott élők. A másik nagyon fontos gondolat az, hogy most olyan megoldás kaptunk, amely senkinek az érdekét nem sérti, tehát a magyarság érdekeinek a védelme nem jelenti más népcsoportok vagy nemzetek sérelmét, és ez óriási dolog, hogy közös érdekek ala kultak ki. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Jól látszik ez Románia esetében, ahol Románia ügyvédei vagyunk abban, hogy - teljesítve a követelményeket - minél előbb eljusson az Unióba. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Harrach Pé ter) : Folytatjuk a normál felszólalások sorát. Orosz Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! „Megfelelően felkészülte Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” veti fel a mai vitanapot kezdeményező képviselőcsoport. Igen - erre ez az egyetlenegy válasz. Amikor legelőször elolvastam, hogy mit is kezdeményeznek, felmerült bennem, hogy talán nem lapoztak a naptárban, hiszen az élet egyszerű tényei bizonyították az ország 10 millió polgárának a sikereként, hogy alkalmasnak ítéltettünk, felkészültünk rá, sőt már tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Ez kicsit olyan, mint hogyha a sikeres vizsga után azt firtatnák, hogy vajon megfelelő volte a felkészülés. Hozzáteszem: igen, felké szült az ország rá, annak ellenére, hogy az ezt a vitát, politikai vitanapot kezdeményezők, hajdan kormányon, majd azt követően két évig ellenzékben, kormányon gyakorlatilag nem sokat, azt követően pedig mindent megtettek ennek ellenében. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert az Európai Unió a másság elfogadását jelenti - gyakran hallani olyan politikát a jelenlegi ellenzék nagyobbik pártjától, amely a kirekesztést célozza. Az Európai Unió kooperációra szólít fel - önök, akik ezt a vitát kezdeményezték, időnként a gátlástalanságig és az erőszakig is elmenő, a másik eltiprását is tudomásul vevő ügyeket tekintik sikeresnek. Az Európai Unió demokráciáról szól - önök még mindig ellenséget keresnek. Mindezek ellenére ma már nem a csatlakozáshoz szükséges felké szültség a kérdés, hanem az, hogy az Európai Unión belül való létezésre milyen módon vagyunk alkalmasak, és ebben az összefüggésben is célszerű adott esetben a környezetvédelem területén való állapotainkat is szemügyre venni. A környezeti állapotainkat ill etően azt kell mondanunk, hogy mind talaj, mind víz, mind levegőmutatóink az EU országainak jelentős részénél jobbak. Jobbak, ami sok mindennek köszönhető. Vannak ebben negatív társadalmi hatású folyamatok is, de a tény az tény: jobbak. Ezt nagyon nagy m értékben szolgálta az, hogy Magyarországon a nemzeti környezetvédelmi program tervezésének és végrehajtásának a rendszere 199697 óta működik. Nagyon fontos, hogy környezeti állapotaink mellett jogrendszerünk is alkalmas arra, hogy az Európai Unión belül v aló folyamatos létezésünket biztosítsa. Megfogalmaztuk ezt korábban úgy, hogy a jogharmonizációt megvalósítottuk, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy jogrendszeri értelemben a jogharmonizáció igénye a környezetvédelem és más területeken is rendkí vül fontos; a környezetvédelem területén annál is inkább, mert az itteni harmonizáció, a gazdaság, a gazdálkodás az életünk mindennapjait befolyásoló ügyekre terjed ki. Folyamatos ez az igény, de nekünk konkrétabb ráhatásunk van arra, hogy mivel is kell ha rmonizálni a magyar jogrendszerünket. Ezt figyelembe véve az elmúlt időben 15 jogharmonizációs célú, környezetvédelmi tárgyú törvény, illetve törvénymódosítás szerepelt itt a Ház előtt, és több mint 50 kormányrendelet és több mint 80 miniszteri rendelet ke rült elfogadásra. Magyarországon is érvényesülnek a környezetvédelmi tervezés, illetőleg a környezetvédelmi információkhoz való hozzáférés intézményei. Elindultunk az ökoadózás irányába. A hulladékgazdálkodás területén jogszabályi kötelezettség arra, hogy szelektív hulladékgyűjtés legyen, nincsen, viszont van ösztönzés, és megvan a gyártói felelősség érvényesítése a termékdíjon keresztül.
