Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3358 jóváhagyta, és gyakorlatilag ennek alapján történik 2006ig mindenfajta pályázat meghirdetése, illetve végrehajtása és a pénzügyi keretszerződések megkötése. Szükségünk volt ehhez arra, hogy a költségvetés szerkezetét megváltoztassuk, illetve az EUkonform közbeszerzési eljárást bevezessük. Mindez megtörtént. Ennek is köszönhetően a gazdasági versen yképességi programra már 2200 pályázat érkezett. Ezt azért mondom, mert sokáig azért bírálták a nemzeti fejlesztési tervet, hogy kevés pályázat van, ma már jelentős a túlpályázás, 27,6 milliárd forint értékben igényelnek pályázati támogatást, a regionális fejlesztést elősegítő programokban 87 pályázat 22 milliárd forint igénnyel jelentkezik. Tehát beindultak a pályázatok, hála istennek. Ez kulcskérdés abból a szempontból, hogy Magyarország valóban élni tudjon azzal az eséllyel, amit az uniós csatlakozás biz tosít a számára. A SAPARDprogram: azt hiszem, itt lenne a legegyszerűbb hátrafelé mutogatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy itt ne tudnák a jelenlévők, hogy Magyarország volt az utolsó az összes csatlakozó ország közül, amelyik fölállította a SAPARDirodákat és akkreditáltatta 2002 őszén, tehát az új választásokat követően. Bulgária már 2000 őszén akkreditáltatott és az összes többi ország ezt követően. 2000től indult be ez a program, gyakorlatilag 2002 őszéig semmi nem történt. Az összes ker et ezen a téren… (Glattfelder Béla: Ez nem igaz!) De, ez igaz, nagyon is igaz. (Glattfelder Béla: Akkreditálták. - Zaj a Fidesz padsoraiban.) Nem igaz, 2002 őszén akkreditálták, és 2002 nyara is már túl van az előző kormány időszakán. (Az elnök a csengő me gkocogtatásával csendre int.) A SAPARDprogramokra 52 milliárdos keret áll rendelkezésre, 3500 pályázat érkezett. Ezeknek az összértéke 170 milliárd forint, tehát a támogatási igény 80 milliárd forint, azaz ennek egy jelentős részé t a SAPARDkeretek fogják tudni biztosítani, legalábbis reményeink szerint biztosítják. A SAPARD utódja az agrár- és vidékfejlesztési operatív program, ez 2006ig újabb 80 milliárd forintos támogatást tud biztosítani a különböző programokra, mintegy 320 mi llió euró értékben. 2004ben ez 25 milliárd forintot jelent, 2005ben 36 milliárd forintot, 2006ban 46 milliárd forintot. A második fontos terület, amiről beszélnünk kell, a jogharmonizációs terület. Ez egy nagy erőpróba volt az egész ország számára, hisz en 80 ezer oldal az Európai Uniói kötelező joganyaga, ez az úgynevezett acquis communautaire, szerencsére ez a folyamat Magyarországon nagyon hamar beindult. Gyakorlatilag 1991től, a társulási megállapodás megkötésétől kezdve megkezdtük a harmonizációt. 1 998ban fölgyorsult, ugyanis ekkor megkezdődött az acquisk rendszeres monitorozása, elkészült a közösségi joganyag nemzeti átvételi programja, amely eredetileg a 2002. év végéig irányozta elő a jogharmonizáció folyamatát. (10.40) Ilyen szempontból, legyün k őszinték, talán nem is baj, hogy csúszott egy kicsit a csatlakozásunk, hiszen az utolsó ecsetvonások erre a képre az elmúlt hetekben kerültek föl, az utolsó fontos törvények harmonizációjára most került sor. Ma azt mondhatjuk, hogy a magyar jog harmonizá lt, vagy közelít az európai uniós joghoz. Természetesen százszázalékos jogközelítés sehol sincs, a régi tagállamokban sem, és természetes az is, hogy itt egy mozgó célpontról van szó, hiszen folyamatosan módosulnak is a szabályok. Erre jó példa maga a közb eszerzési törvény, amit egyszer, ’98ban már ennek alapján fogadtunk el, csak közben megváltozott az uniós szabályozás is. Tehát újból kellett módosítani, és folyamatos figyelmet igényel. A jogharmonizáció tekintetében megint kimondhatjuk, hogy Magyarorszá g nagyon jól teljesített, Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyik az egyik legjobban teljesítő ország. Többen szóltak képviselőtársaim a kommunikációról, a közösségi kommunikációról. Itt Magyarország az elsők között kezdte el a kommunikác iós stratégiával a közösségi kommunikációt. 1995ben indult el egy kormányzati kommunikációs program a Külügyminisztérium vezetésével. Azt hiszem, hogy akkor még teljesen jól álltunk ezen a téren. Ez ’98ig így is volt, amíg föl nem függesztették ennek a k ommunikációs programnak a végrehajtását. 2002től kezdődően valóban egy vesszőfutás kezdődött el, amikor már nagyon kevés idő állt rendelkezésre arra, hogy az itteni
