Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3351 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Szájer Józsefnek, a Fidesz vezérszónokának. DR. SZÁJER JÓZSEF , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz kezdeményezte azt a vitanapot, amelynek most részesei vagyunk, és az t gondolom, már az eddig elhangzottak alapján is érdemes volt ezt megtenni. Hiszen annak ellenére, hogy Magyarország már néhány napja az Európai Uniónak a tagja, és hosszú ideje tart az ezzel kapcsolatos gondolkodás, itt, a parlamentben viszonylag ritkán v olt alkalom arra, hogy az európai ügyekről összefoglalóan tudjunk beszélni. Én egyetértek azokkal az előttem szólókkal, akik arról beszéltek, hogy nem a múltról kell beszélni, nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről. Ezzel egyben tulajdonképpen azokna k a magyar polgároknak a véleményét is tükrözzük és annak teszünk eleget, amit nap mint nap hallhatunk az európai uniós csatlakozás kapcsán. Éppen ezért is sajnálom, hogy a külügyminiszter úr elhagyta a termet, már csak azért is, mert ő egyébként egyben az MSZP európai parlamenti listájának a vezetője is (Dr. Szanyi Tibor: Kormányülésen van!) , hiszen a jövőről beszélünk, az európai uniós Magyarországnak a jövőjéről beszélünk. És hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy üdvözöljek egy másik listavezetőt, Schmitt Pál urat, aki itt ül a szakértői páholyban. (Taps a Fidesz soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Azért is fontos lenne, hogy a kormány tagjai jelen legyenek az ülésen - és sajnos, miniszterek nem maradtak a teremben , hiszen a Fidesznek van néhány konkrét jav aslata a jövendőre vonatkozóan. Én magam most itt nem kívánok vitatkozni azokkal a múltra vonatkozó tételekkel, amelyeket itt erről a helyről Kovács László is megfogalmazott, inkább azokkal az államtitkárokkal értenék egyet, és azoknak a gondolkodását vinn ém tovább, akik arról beszéltek, hogy valóban kész helyzet van, Magyarország néhány napja az Európai Uniónak a tagja, és az európai uniós tagságból számos feladat következik, hiszen mi, magyarok itt, Magyarországon fogjuk megélni az ezzel kapcsolatos lépés eket. Hadd kezdjem a helyzet leírásával - és mondom, ismét nem keresek felelősöket ebben a tekintetben, szemben Kovács Lászlóval, aki úgy gondolja, hogy két év után is csak mindenért az előző kormány a felelős. Magyarország mára olyan helyzetbe jutott, hog y nincsen világos gazdaságpolitikája, nem kiszámítható az az irány, amerre halad, jelentős bizonytalanság van gazdasági életében. És ezt nem elsősorban én mondom, és nem a Fidesz mondja, hanem azok a különböző jelentések, amelyeket Magyarországról olvashat unk. Osztom azt a véleményt, hogy nem kell minden tekintetben elhinnünk ezeket az adatokat, azonban ezek tendenciózusan és egyértelműen arrafele mutatnak, hogy az ország helyzete nem minden tekintetben felel meg az elvárásoknak, és az uniós csatlakozást, e nnek az indulását nem olyan helyzetből fogadjuk, ahonnan igazából szerettük volna látni hosszú ideje. Hadd idézzek néhány ilyen gazdaságkutatóintézeti jelentést. Az egyik az a lausannei, nem régi gazdaságkutató jelentés, a múlt héten jelentek meg erről h íradások a magyar sajtóban: a tavalyi 34. helyről Magyarország a 42. helyre csúszott a versenyképességi világranglistán. Az imént Vastagh Pál képviselőtársunk beszélt arról, hogy a versenyképesség mennyire fontos - én is így gondolom. Azonban ez a visszaes és példátlannak mutatható egyik évről a másikra a különböző országok tekintetében, és olyan országok is elénk kerültek ebben a rangsorban, amelyek korábban még mögöttünk voltak, és például olyan országok is, amelyekkel együtt csatlakoztunk az Európai Unióh oz, mint Szlovákia. De egy másikat, egy német banknak, a Deka Banknak a márciusi elemzését is hadd idézzem, amely akkor azt mondta, hogy Magyarország nem tartozik az európai uniós csatlakozásra készen állónak tekinthető kelet- és középeurópai tagjelöltek közé. Én emlékszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány évvel ezelőtt Magyarországot még mindenhol az első helyen említették, és sajnos a költségvetési hiányt, az inflációt és még nagyon sok
