Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3349 tagsága öt kormány tevékenységének eredménye, de v égső soron a magyar társadalom erőfeszítéseinek köszönhető. (Taps a kormánypárti oldalon.) Tisztelt Képviselőtársaim! Felkészültségünk megítélését végül is három fő területen lehet istenigazából lemérni. Az egyik az ország versenyképessége, a másik a jogha rmonizációs teljesítményünk, a harmadik pedig az, amit elértünk az úgynevezett intézményépítésben, vagy csúnyábban, de EUsabban fogalmazva az úgynevezett adminisztratív kapacitások kiépítésében. Az első témakörről nálam hozzáértőbb kollégáim nyilvánvalóan részletesen szólnak majd. Az ország versenyképességének megítélése kapcsán annyit szeretnék elmondani, hogy Magyarország évek óta része az európai egységes piacnak. Külkereskedelmünk 75 százaléka a tagállamokban realizálódik, ez számunkra évről évre jelen tős pozitívummal zárul, 5 milliárd, 4 milliárd euró pozitívumot tudunk évenként magunknak. Ebből az következik, hogy a magyar gazdaság tulajdonképpen képes arra, hogy az egységes európai piac nyomását és követelményeit teljesítse, illetőleg kibírja. Ez azo nban nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban mindenhol, minden szférában azonosak a versenyfeltételek, és nem kellene ezen tudatosan változtatni, segíteni. Különösen a kis- és középvállalkozások számára fontos, hogy a kormány folyamatosan megadja a szük séges támogatást. Ez tükröződik azokban a hitelprogramokban, amelyek 2003ban az Európaterv keretében vagy az idén január 15étől kerültek kiírásra több száz milliárd nagyságrendben. Végezetül, képviselőtársaim, 2006 végéig 1350 milliárd segítheti elő az ország felzárkózását az Európai Unió átlagos színvonalához. Ami a jogharmonizációt illeti, államtitkár úr az igazságügyi tárca képviseletében beszélt erről. Meggyőződésem, hogy a magyar jogrendszer átalakult, alkalmas a közösségi életben való részvételre. Több mint száz olyan törvényünk született, amely szándékkal jogharmonizációs feladatokat old meg. Hozzá kell tennem, ezek a törvények nemcsak azért jöttek létre, mert külső harmonizációs kényszer nehezedett ránk, hanem azért, mert ezek a törvények elengedh etetlenül fontosak a magyar társadalom modernizációjához, korszerűsítéséhez. Több mint ötszáz olyan alsóbb szintű jogszabályunk van, amely már jogharmonizációs záradékkal rendelkezik, tehát a jogi átalakítás és a jogi alkalmazkodás feltételeit meggyőződése m szerint jól teljesítettük. Megteremtettük a csatlakozás alkotmányos feltételeit, és ez nem volt könnyű, kedves képviselőtársaim. 2002 decemberében módosítottuk az alkotmányt, megteremtettük a csatlakozáshoz szükséges alkotmányos feltételeket, még akkor i s, ha a vitában az ellenzéki oldalon sokan úgy tettek, mintha nem értenék az Európai Unió működésének lényegét. Ezért is sikerült olyanra az alkotmány szövege, mint amilyen, amire túlságosan büszkék nem lehetünk, de túl vagyunk rajta. Megteremtettük a legf ontosabb törvényeket, amelyek szintén az alkotmányos feltételekhez sorolandók. Ezek közül szeretném kiemelni azt a hétfői határozathozatal után remélhetőleg elfogadásra kerülő törvényt, amely a kormány és a parlament viszonyát rendezi az uniós ügyekben. Re ndkívül nagy jelentőségűnek tartom a kormány oldaláról is és a parlament oldaláról is. Megteremtettük a kormány ellenőrzésének feltételeit, és az Országgyűlés nyomon tudja követni a közösségi jogalkotást, valamint a kormány állásfoglalásait a közösségi jog alkotásban való részvétel során. Hasonlóképpen módosítjuk a Házszabályt, amely az Országgyűlés alkalmasságát biztosítja majd, hiszen új feladatokra kell felkészülnünk, megváltozik az Országgyűlés élete. Talán még nem minden képviselőtársunk tudja, hogy mil yen jelentős feladattöbblettel kell számolni az Országgyűlés tevékenységében. Ehhez visszatérően szeretnék még egy gondolatot elmondani, kedves képviselőtársaim. Sokan kritizálják a magyar politikai elitet, hogy bizonyos éretlenséget mutat. Ennek bizonyára van alapja, de szeretném elmondani, hogy valamennyi kormány időszakában minden kétharmados törvény megszületett az Országgyűlésben, amely a csatlakozás szempontjából fontos. Ez tény, és nem elhanyagolható eredmény. Ami pedig az intézményépítés feladatait, helyzetét, eredményeit illeti: kétségtelen - többen utaltak rá, és nyilván még lesz is erről szó , hogy nagyon nagy elmaradásokkal kellett számolnunk,
