Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 12 (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARÁTH ETELE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
3342 De azért szeretnék egy jó hírt mondani. Azt hiszem, éppen ezekben az órákban születik majd döntés egy igen rangos kommunikációs díj odaítéléséről, amelyet a PRszakma Osc ardíjának tekintenek. Szeretném elmondani, hogy a magyar kommunikációs kampány az európai uniós vonalban ott van a legjobb öt között - rendkívül nagy számú pályázó volt, és ott van a legjobb öt között , és remélem, hogy talán még ezen belül is sikerül eg y jó eredményt, helyezést elérni. Ez egy nagyon fontos siker. Ettől persze nem lesz jobb a felkészülés, rosszabb sem lesz, csak azért jelzi, hogy azok, akiket választási megfontolások nem vezetnek, így értékelik objektíven a közvélemény felkészítése érdeké ben végzett munkát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Baráth Etele államtitkár úrnak. DR. BARÁTH ETELE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Igyekszem nagyon röviden egy nagyon lényeges fejezetről szólni, de mielőtt erről a fejezetről szólnék, előtte azért hadd mondjam el, hogy május 1je után sokkal inkább azt tartanám jónak, ha a jövőről rendeznénk politikai vitanapot. Az Európai Unió tagjai vagyunk, tudjuk, hogy mit szeretnénk a következő időszakban, lehetőségeink vannak ennek a végrehajtására, eszközeink vannak ennek a végrehajtására, s mi több, személyemben, a kormány nevében, írásban megkerestem az ellenzéki pártok frakcióvezetőit i s, hogy vegyenek részt abban az előkészítő munkában, amely a 2007 utáni időszakra történő felkészülést jelenti. Azt gondolom, hogy számunkra mindenféleképpen ez tűnik a legfontosabbnak, hiszen két éven belül tudnunk kell, hogy a következő 1015 évre milyen fő irányokban határozzuk meg Magyarország sorsát, és azt gondolom, hogy ez közös felelősségünk. Annak érdekében, hogy mindenféleképpen megfeleljek a címnek is, szeretném elmondani, hogy azon a területen, amely a strukturális és kohéziós alapok átvétele vo lt Magyarország részéről, ott bizony nehéz örökséget vettünk át, s mi több, voltak olyan területek, ahol szinte egyáltalán nem volt mit átvenni. Ennek a legfontosabb területei voltak - pontosan az anyagi eszközök elnyerése érdekében : gyakorlatilag a nemz eti fejlesztési terv elkészítése; annak az intézményrendszernek a felépítése, amely ennek a fogadására képes; azoknak a személyeknek a kiképezése, akik ebben dolgoznak; annak a jogszabályi rendszernek a felkészítése, amely ezt támogatja és elősegíti; illet ve természetszerűleg támaszkodva mindazon előcsatlakozási alapra, amely emögött van, a teljes költségvetési fedezetnek a biztosítása. Egyetlenegy rövid mondatban összefoglalva: a nemzeti fejlesztési terv sehol nem tartott; az intézményrendszer kiépítése, a mely ’99ben kezdődött meg a szakemberképzéssel, egyetlenegy elemében nem volt jelen, amikor ez a kormány átvette a munkálatokat; a strukturális és kohéziós alapok átvételének jogszabályi előkészítése tekintetében három kormányrendeleten kívül egyetlenegy jogi, törvényi háttere nem volt. Mondok egykét példát: olyat kellett megcsinálnunk, mint az államháztartási törvény módosítása, a költségvetési törvény módosítása, hogy egykét jelentős dolgot megemlítsek. Ami például az előcsatlakozási alapokat jelenti, a PHAREprogram előrehaladása nagyon jó volt, gyakorlatilag teljes mértékben sikerült felhasználni - ezt folytattuk tovább , de az az ISPAprogram 2003ban érte el azt a szintet, amit az Európai Unióban felhasználhatónak lehetett nevezni. Azt gondolom, ez mindenféleképpen azt bizonyítja, hogy ez a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ezeket az anyagi forrásokat Magyarország megkapja. Ha szükséges, szívesen átadok egy listát is arról, hogy a csatlakozó országok közül mily mértékben Magyarország az első a pályázatok kiírása és felhasználása területén. Tulajdonképpen ennyit röviden a múltról - szívesen vitázom erről, hogyha valakinek ellenérve van. A jövőre való tekintettel viszont azt gondolom, hogy a kormány előterjesztése alapján a magyar parlament nek mindenféleképpen foglalkoznia kellene azokkal a sorskérdésekkel, hosszú távú
