Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - Az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
3330 biztosan eltart még ennek a tanévnek a végéig, tehát a szakindítások engedélyezéséig , számunkra megnyugtatóbb az a megoldás, hogy ha nem ez történik, ha ezekben az esetekben a szabályokat vagy a követendő normákat nem egy oktatási miniszteri engedély tartalmazza, nem a miniszter dönti el azt, hogy megfelele ezeknek a cél oknak a szakindítás, hanem egy világos, normatív szabályozásra kerül sor, amelyet egy kormányrendelet biztosít. Mi azt gondoljuk, hogy ez a jó megoldás. A képviselő úr fölveti azt, hogy egyébként mi a helyzet, és mi fog történni, ha valami egész más lesz a koncepcionális vita végeredménye. Én arra szeretném fölhívni a képviselő urat, hogy ne csak számolja a koncepciótervezeteket, hanem olvassa is. Merthogy az a része a koncepciónak, amit egyébként érint ez a módosítás, tudniillik a lineáris, többciklusú kép zés, magyarán szólva, ha jól emlékszem, mostani szép fedőnevén felsőfokú alapképzés, a mesterképzés, a doktori képzés egymásra épülése és egymás után való megvalósulása az összes koncepcióban azonos. Ez az az elem, amit az összes érintett szervezet, párt, megszólaló, szereplő és szakember támogat. Ez az az eleme a koncepciónak, amiben nincs vita. Nagyon nehezen tudom tehát elképzelni azt, hogy most váratlan módon valaki azt mondja, hogy nem, ez nem kell, és valami egész mást csinálunk. Ez már csak azért is nehezen elképzelhető, mert magában a bolognai folyamatban, az európai felsőoktatási térség megteremtésében is ez az az elem, ami a leghangsúlyosabb és a legvilágosabb. Arról talán folytathatunk vitát, hogy mennyire jó ez az irány, mennyire gyorsan kell ebb e az irányba haladni, de abban, hogy ez az irány az az irány, amely irányba az egész európai felsőoktatás mozogni fog, ebben aligha lehet vita. Ez azt jelenti, hogy lehet még számos vitás pontunk a képzési szerkezetben, lehet még számos vitás pont a felsőo ktatási törvény sok más kérdésében, hiszen tudjuk, hogy ott az intézmények működési formájára, finanszírozására, az intézményekkel kapcsolatos egyéb szabályokra vonatkozó, a különböző tanácsok összetételére vonatkozó szabályokban rendkívül éles vita van, a mi még valóban nem jutott nyugvópontra; bár mindannyian tudjuk, hogy az utolsó változat lényegében már minden jelentős szereplő támogatását élvezi, de még mindig vannak benne vitatott pontok, és nyilván a törvényalkotás folyamán az Országgyűlésnek is lesz egykét szava a majdan benyújtott törvényjavaslathoz. De ezek nem ezek a kérdések, képviselő úr. Ebben a kérdésben egyetértünk. Azt kell látnunk, hogy ez a 8486. §, amelynek a helyére mi most kormányrendeletet kívánunk állítani bizonyos képzések esetében, nagyon világosan azt mondja, hogy van főiskolai képzés, és van egyetemi képzés. Ez az, aminek nem tud megfelelni egy, a lineáris képzési szerkezetnek megfelelő képzés. Ezért aztán, ha azt akarjuk, hogy ne egyik napról a má sikra kelljen majd az intézményeknek kikísérletezni, elindítani a szakjaikat, ha azt akarjuk, hogy egy rendezett, folyamatos, szabályozott átmeneti lehetőség legyen, akkor szükség van erre a törvénymódosításra. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deu tsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, Fidesz. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én a képviselői indítvány 6. §ának egy részéhez kívánnék hozzászólni, ahol a főiskolai felsorolások között a kalocsai Tomori Pál Főiskolát sorolják föl. Itt muszáj megjegyeznem, hogy a képzés alapítása kicsit megkésett, az önkormányzat egy kicsit elcsúszott vele, és jó néhány évvel ezelőtt szerencsésebb lett volna ezt elind ítani, mindenesetre most is támogatható, ugyanakkor meg kell jegyezni még azt is, hogy Tomori Pál Kalocsa város érseke volt, mint tudjuk, 1526ig, a sajnálatos mohácsi csatáig. Tekintettel arra, hogy felszentelt érsek volt, az iskola pedig nem egyházi jell egű iskola, ezért kicsit rossz az összhang a kettő között. Legfőképp azért rossz az összhang, mert a jelenleg regnáló
