Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt módosító 2002. évi XX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
3312 hibájaként jeleztek. Hadd említsek példát! A közelmúltban több tucat civil szervezet kérte az államfőtől, hogy kezdeményezze a médiatörvény módosítását a civilek esélyegyenlőség ének megteremtése érdekében. (23.20) Több mint húsz szervezet írta alá a köztársasági elnöknek szóló levelet, s azt kifogásolták, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület tavaly sok civil szervezetet kizárt a közszolgálati médiumok törvényes működéséé rt felelős kuratóriumokból, és e döntés ellen a mai napig nincs jogorvoslati lehetőség. A civil szervezetek a médiatörvény újabb módosítását szorgalmazzák, amely jogorvoslatot kínál számukra a közalapítványi kuratóriumokba való delegáláshoz szükséges nyilv ántartásba vételt elutasító médiahatósági döntés ellen. De szükség volna a médiatörvény azon részeinek elemzésére és megváltoztatására is, amelyek a véleményszabadság megvalósulásával, a kiegyensúlyozottsággal, illetve az elektronikus médiában tapasztalhat ó erőszak, brutalitás bemutatásával kapcsolatosak. Ugyanis ha már a kétharmados médiatörvény megváltoztatását kívánjuk, akkor lehetőség szerint a törvény gyenge pontjait szűrjük ki, változtassuk meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalom, a politika, a m édiumok egymásra hatása, összjátéka ma már nem számít megkérdőjelezhetetlennek, ezért szükséges olyan törvénymódosítás, amely választ ad valamennyi nyitott kérdésre, már ami a média világát illeti. Az 1996. évi médiatörvénynek a most tárgyalásra kerülő pas szusainál sokkal fontosabb részei szorulnának módosításra. Amíg ezeket a kérdéseket nem orvosoljuk, addig aligha szerencsés bármit is tenni ezzel a törvénnyel. Miként már említettem, ez a törvényjavaslat összességében semmire nem jó, az Európai Bizottság i gényének nem tesz eleget, ugyanakkor kevesebb nívós magyar alkotásnak biztosít lehetőséget, ezért ebben a formában nem tartom szerencsésnek a törvény módosítását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek a jogharmonizációs célú javaslatnak, amiről beszélünk, valóban van története, ahogy itt már m ások is mondták. 2002 júliusában fideszes képviselők önálló indítványaként került a Ház elé a jogharmonizációs célú médiatörvénymódosító javaslat, s azt a tisztelt Ház szinte egyhangúlag elfogadta. Bizonyára tudták, hogy mire szavaznak. Pető Iván említett e a felelősség kérdését e tekintetben. Szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy ez szó szerint az a javaslat volt, amit 2001 folyamán a polgári kormány idején a polgári kormány háromszor is benyújtott a tisztelt Háznak jogharmonizációs céllal, éppen azért, ho gy a “média plusz” támogatási rendszerben, ebben az európai uniós programban részt vehessenek a magyar mozgóképalkotók is. Önök akkor ellenzékként mindenféle valós jogharmonizációs cél megkérdőjelezése nélkül ezt leszavazták. Kicsinyes módon belpolitikai c éljaik áldozatául esett ugyanez a javaslat. Ismerhették a javaslatot, háromszor is leszavazták, míg 2002ben, amikor ugyanezt benyújtottuk, megszavazták. Erről tárgyalunk most itt, ebben volt benne a nyelvpolitikai céllal megfogalmazott 7 százalékos alkvót a. Most nem értem, hogy miről vitatkozunk és miről beszélünk itt. Szabó Zoltán figyelmébe is ajánlom ezt, amikor Fideszfóbiáját hangoztatja itt a Házban. Teljesen felesleges, képviselő úr! Ön sem szavazta meg ezt a javaslatot mindaddig, amíg kormányra nem kerültek.
