Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt módosító 2002. évi XX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3306 médiatörvénynek ezen rendelkezése nem zárja ki bá rmely nagyságú és számú elektronikus hírközlési hálózat létesítését, nem zárja ki az egy elektronikus hírközlési hálózaton több műsorelosztó vállalkozás által végzett több műsorelosztási tevékenységet, feltéve, hogy egyikük vételkörzete sem haladja meg a t örvényben meghatározott mértéket, és nem zárja ki egy adott, bármilyen elektronikus hírközlési hálózaton bármely számú szolgáltató által bármilyen elektronikus hírközlési tevékenységnek - például telefon, internet - bármekkora ügyfélkörrel és bármekkora te rületi lefedettséggel való folytatását. A médiatörvény itt módosítani, elhagyni javasolt rendelkezése tehát semmiféle akadályát nem jelenti, a hazai információs infrastruktúrára semmiféle veszélyt nem jelent, és így az információs társadalom fejlődésének s em gátja ez a most életben lévő médiatörvény. Ezért az elmondott érvek alapján a záró rendelkezésben javasolt elhagyást sem támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megado m a szót Pető Ivánnak, az SZDSZképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. PETŐ IVÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Szabó Zoltán képviselőtársam azzal kezdte a felszólalását, hogy egy kívülálló, ha egyáltalán ebben az órában figyeli, hogy mit csinálunk, nehezen tudná követni, hogy itt mi is történik, hiszen látszólag valóban egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amely zömében nem kíván változtatást az eddigi hatályos törvényen. Ha még ehhez hozzátesszük - és ez, ha tetszik, a kormányzat kritikája , hogy ez a törvényjavaslat a kormánypártok álláspontját kevésbé vette figyelembe bizonyos pontokon - mint az itt már kiderült , mint az ellenzék álláspontját, és ha még ehhez hozzátes szük, hogy miközben ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalási előkészítése folyt, aközben a kormány benyújtotta a médiatörvényt módosító másik törvényjavaslatot is, ami, ha tetszik, a kormánypártok jogos kritikáját is kiváltja... - zárójelben jegy zem meg: ez a T/10 014. számú törvényjavaslat, amely az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációról szól, és nem szerencsés, hogy finom legyek, ha kétharmados törvényeket - hogy is mondjam - hetente vagy kéthetente módosítun k, jobb ezeket együtt módosítani. (22.50) Ha még mindehhez hozzáteszem, nem valószínű, hogy érthető, hogy a vita a képviselők között miről folyik, akkor valóban csak megerősíteni tudom Szabó képviselő úr nyitó mondatát, hogy nehezen követhető, mit is teszü nk itt a parlamentben. Most már felszólalások ismeretében, de az államtitkár úr és többek által említett két egyeztető tárgyalás ismeretében mondom, amit mondok: látszólag abban egyetértés van a magyar parlamenti pártok között, sőt valójában is egyetértés van, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet védeni kell, és ez az Európai Unióba való belépés kapcsán természetesen sok új feladatot jelent. Innen kezdve azonban nagyon sok nézetkülönbség van közöttünk. Erről a bizonyos 7 százalékos gyártási alkvótáról m ár esett szó, én csak megemlítem - mint azt bizottsági előadóként is mondtam , álláspontunk szerint, és ebben a két kormánypárt álláspontja azonos, értelmetlen ez a szabály. Ez nem véd semmit, nem védi sem a magyar ipart, sem a magyar nyelvet, ez éppen - hétköznapi nyelven - önfeljelentés. Ez arról szól, hogy Magyarországon egy olyan szabályt akarnak a médiatörvényben alkalmazni, amellyel felhívják a figyelmet arra, hogy az európai nálunk egyet jelent a magyarral. 10 százalék európai gyártású műsorból 7 sz ázalék magyar gyártásút akarunk, amikor több mint 20 százalékos a magyar gyártás; jelenleg a magyar médiasugárzásban abszurd a helyzet, és értelmetlen ez a rendelkezés. Ezért értelmetlen a Fidesz követelése, hogy bizonyítsa be a kormány, hogy az Európai Un ió ezt kifogásolni fogja. Nem az a fő probléma ezzel, hogy az Európai Unió kifogásolni fogja, hanem
