Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt módosító 2002. évi XX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3300 kormánypárti és ellenzéki képviselők között milyen véleménykülönbség alakult ki. Államtitkár úr optimista szavakkal fejezte be ismertetőjét. A bizottsági állásfoglalások egyelőre ezt az optimizmust nem indokolják: ellenzéki képviselőtársaim bizottsági ülés en tett tanúvallomása arra utalt, hogy ezt a törvényjavaslatot nem kívánják elfogadni, és úgy kezdünk ennek a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatnak a tárgyalásába, hogy ebben a pillanatban nem látszik esély a javaslat elfogadását illetően. A kor mánypárti képviselők - mint az részben az államtitkár úr ismertetéséből is kiderült - alapjában véve elfogadják a javaslatot. Az is kiderült az államtitkár úr ismertetőjéből, hogy kormánypárti képviselők nem örülnek ennek a bizonyos 7 százalékos gyártási k vótának, indokolatlannak tartják. Már az 5 százalékot is elfogadhatóbbnak tartották volna, mint azt a javaslatot, ami végül is a törvényjavaslatba bekerült. De - mint az az ismertetőből szintén kiderült - legszerencsésebbnek azt tartottuk volna, ha semmily en gyártási, úgynevezett alkvóta nem kerül a törvényjavaslatba. Az államtitkár úr ennek indokait is elmondta. Ezzel szemben ellenzéki képviselőtársaim - mint majd a megszólalásaikból kitűnik - más álláspontot képviseltek. Nincs tehát ebben a pillanatban kö zös nevező. Talán azt érdemes még így, elöljáróban elmondani, hogy lehetne más részleteket is az előtörténetből ismertetni, hiszen egy olyan törvényt módosítunk, a 2003. évi C. törvényt, az úgynevezett hírközlési törvényt, amelybe már a most módosítani kív ánt passzus azért került be - ismerten már akkor is, tehát a tavalyi évben az Európai Unió előírásaival szembeni formulában , mert az ellenzéki pártok azt kívánták, hogy a magyar szabály ez ügyben legyen más, mint az európai uniós normák. Ez ügyben is teh át véleménykülönbség van az ellenzéki pártok és a kormánypártok között. Míg az úgynevezett gyártási kvóta ügyében abban fogalmazható meg a véleménykülönbség - mint az az államtitkári ismertetőből többékevésbé kitűnt , hogy az ellenzéki képviselőtársak az t mondják, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez a szabály, mármint a gyártási alkvóta az európai uniós normákba ütközne, a hírközlési törvényt illető résszel kapcsolatban ilyen kérdés nem merülhet fel, ott feketén fehéren, írásosan is bizonyíthat ó, hogy a magyar szabályozás ellentmond az Európai Unió normáinak. Ahogy államtitkár úr is mondta: a hosszú előéletű módosítási elképzelés évek óta a körül az ügy körül forog, hogy a magyar filmesek, a mozgókép szakma részt tude venni az Európai Unió médi aprogramjaiban vagy sem. Nem elvi kérdésekkel játszadozunk, hanem kemény pénzekről van szó. Évek óta a különböző médiatörvényt módosító indítványokat elutasító mindenkori ellenzéket - az előző ciklusban bennünket, a mostani ciklusban a mostani ellenzéket - az a vád éri, hogy elutasító magatartásukkal a magyar mozgókép szakma lehetőségeit az európai uniós pályázatoknál semmisítik meg. Valóban, ez jelentős tét, tehát nemcsak elvi, hanem nagyon is praktikus kérdésekről folyik a vita. Köszönöm szépen. (Taps a k ormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kisebbségi vélemény ismertetője Erdős Norbert. A képviselő úrnak megadom a szót. ERDŐS NORBERT , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Ház! A törvényjavaslat módosításával kapcsolatban három aggályunkat osztanám meg önökkel. Elsőként: ez a törvényjavaslat a 2002. évi XX. törvény módosításáról szól, amelynek elfogadásakor, 2002ben az Európai Unió Bizottsága már jelezte Magyarország számára, hogy az akkor elfogadott törvényben foglalt bizonyos rendelkezésekkel szemben kifogásokat fogalmaz meg, illetve úgy látja, hogy a törvény akkori formájában sem teljes egészében felel meg az európai közösségi jognak, konkrétan a vonatkozó európai uniós irányelvnek, a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvnek. A törvényjavaslat általános indoklása azt tartalmazza, hogy a fent említett Bizottság és a magyar fél között 2002 és 2003 folyamán - több szinten és több alkalommal folytatott tárgyalá sok alapján - elkészült a médiatörvény vonatkozó szakaszának módosításáról szóló javaslat,
