Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3279 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan régen volt ez az ülés, hogy ha ott lettek volna az apacsok, azt mondták volna, hogy háromszor telt és háromszor fogyott a hold. Úgyhogy én már a dátumra igazából nem emlékezem - valamikor februárban volt, azt hiszem. Hó volt még, úgy emlékszem, mert tolták a havat a ház előtt. Ezt a javaslatot nem tudták eltolni, legalábbis a mi véleményünk szerint; mármint félretolni nem tudták, bocsánat, mert el igen. Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság véleménye a következőképpen foglalható össze. A rendszer átalakítása, szemben az előterjesztő véleményével, politikai alapon történt, sajnálatos módon. Jó példa erre a kistérségi megbíz ottak kinevezése, amikor is nem helyben élő, a helyi problémákat ismerő emberekkel töltötték be ezt a pozíciót. (Dr. Nagy Sándor: Ez nem igaz!) A struktúra az alapokban nem létezik. (Jelzésre:) Ez a környezetvédelmi bizottságban hangzott el, tisztelt képvi selőtársaim, tehát én csak azt tudom mondani, ami a bizottsági ülésen elhangzott, még ha kellemetlen is. Már két éve nem tudják az emberek, hogy hova forduljanak EUs ügyekben. Nem látni, hogy az új rendszer hogyan is fog működni. (20.30) Amit ma lehet érz ékelni a leendő rendszerről, az az, hogy a megyei fejlesztési tanácsok kiüresednek, vagy inkább formálissá válnak. Ma még nem tudjuk, hogy mibe kerül a kistérségi tanácsok felállítása, talán a bizottsági ülésen is említett 33,1 milliárdba. Az elkövetkező években vajon milyen terhet ró majd a költségvetésre ennek a rendszernek a működtetése? Nem derül ki, hogy hogyan történik a delegálás a fejlesztési tanácsokba, például hogy kell érteni a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a társadalmi szervezetek kép viselője megnevezést. Az egyes fejlesztési tanácsokban nagyon rossz szavazati arányok jöhetnek ki, például ahol a megyei jogú városok jelen vannak, ott a megye javára billen a szavazati arány. Amikor éppen kiürítik a megyei fejlesztési tanácsokat, akkor va jon miért kapnak ekkora szavazati arányt abban? Ugyanakkor a tanácskozási joggal jelen lévők teljesen szétverhetik a területfejlesztési tanács munkáját, a jogosultak köre nem kontrollálható. A lényegi részről, a források elosztásáról nem tudunk meg semmit, ugyanis a címzett és céltámogatások meghatározott része nagyon homályos megfogalmazás. A térségi politika felépítése nem látszik, ami most van, az nem logikus, mert nem a kicsiből indul és megy a nagyobb felé, vagy fordítva, az egészből a rész felé, hanem csak úgy belekapkod, és nem egy helyen összevisszaságot okoz, és rosszabb, kevésbé átlátható a helyzet, mint korábban, mint a mai állapotokban. Kiemelik, hogy a kistérségeket megerősítik, de vajon minek, kinek a terhére és hogyan. Kitől vesznek el feladat ot? - mert hiszen itt erről van szó. Aztán itt érhető tetten a megye egy tollvonással kívánt megszüntetése is. Eddig ugyanis volt két jól vagy rosszul működő szint, most lesz három, de hogy ezek hogy épülnek egymásra, mi lesz a megoszlás közöttük, azt nem látjuk. Érdekes furcsasága a kormány logikájának, hogy egyszerre lehet egység a kistérség és a régió is, pedig egység mindig csak egy lehet, és arra épül vagy abból épül a többi. Vajon hol marad az egységsorban az eddig fontos szerepet betöltő megye? Nem e lfogadható az a “több legyet üssünk egy csapásra” felfogás, mely szerint egyszerre megszervezzük a területfejlesztést, és a készülő közigazgatási reform fontos eleme is lehet. Ehhez azonban önöknek politikai tőkére lenne szükségük, kétharmados törvénybe ne m lehet ilyen módon beavatkozni, és így megoldani ezt a problémát. Az is érdekes kérdés, hogy miközben a kistérség kormányhatározattal jön létre - vagy már jött is létre , aközben az ott lévő önkormányzatok - a törvényjavaslat szövege szerint legalábbis - kistérségi társulást hozhatnak létre. Itt a “létrehozhatnak” szón van a lényeg, mert ha megengedő a törvény, akkor majd miként maradhat ki az az önkormányzat a támogatásból, amelyik úgy értelmezte ezt a passzust, hogy “hozhat létre” és nem úgy, hogy kell létrehozni. Megjegyzem egyébként, hogy az
