Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
3269 mondjam azt, hogy a Vásárhelyiterv nem azért nem épül már két esztendeje, mert valaki nem akarná építeni vagy valaki nem adna rá pénzt, vagy azért nem épült az előző kormányzati ciklusban négy esztendőn keresztül egy kapavágás sem ebből a tervből, mert akkor nem akarhatták volna valakik. Azért nem épül, mert a technikaiszakmai előkészítésnek ennyi az üteme, ezzel megfelelő módon kell haladni. És ha valaki azt kérdezi, hogy miért nem építjük, akkor én ugyanúgy vissza tudok kérdezni, ahogy Csillag miniszter úr szokott autópályaépítési ügyekben, hogy elő tetszetteke készíteni nekünk, hogy építhessük, meg tetszetteke vásárolni a gátak alá a földet, ki tetszetteke az árapasztó tározó területeken a gazdákat megfelelően elégíteni a kompenzációs összegekkel, és így tovább, és így tovább. (Dr. Kovács Zoltán: Két éve más kormány van!) Természetesen, de gondolom, érthető, hogy egy olyan program, amelyet 2001ben kezdtek el előkészíteni, fokozatosan tud szakmailag is felépülni . Én azt látom, hogy a vízügyi szakemberek, ugyanazok a vízügyi szakemberek a legfeszítettebb munkájuk mellett ezt az ütemet tudják biztosítani, de azt gondolom, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a világon is. Ez egy nagy léptékű program, itt valóban ninc s helye a kapkodásnak, a türelmetlenségnek, nagyon sok dolog forog kockán, nem érdemes ilyen ügyeket felvetni, hogy miért nem készül már - nem is lehetne, nem is készülhetne. Jó néhány egyéb kérdés is felvetődött, például a társadalmi részvételt illetően, hogy az önkormányzatokkal vajon kellő alaposságú dialógus folyike, és elhangzott, jómagam is jártam például Nagykörűn mintegy három héttel ezelőtt, amikor a Vásárhelyiterv által érintett települések polgármestereivel találkoztam, és ők utána a szakembere kkel egész nap azt vitatták, hogy mit és hogyan kell tenni. De hadd említsem azt, hogy a tavalyi esztendőben több mint kétszáz lakossági fórum, szakmai megbeszélés, egyeztetés volt a tervvel kapcsolatban, egyebekben környezetvédő szervezetekkel is. A körny ezeti hatásvizsgálat mindegyik árapasztó tározóra el kell hogy készüljön, ez is egy folyamat, aminek meg kell történnie. És izgalmas kérdés, hogy vajon jól járnake a gazdák vagy pedig nem a törvénytervezetben is megemlített kártalanítási összegekkel. Úgy gondolom, hogy nyilván össze kell vetni a piaci értékekkel - egyelőre az a kép tükröződik, hogy jól járnak. Lehet persze ajánlani nekik ellenzéki oldalról háromszor vagy négyszer annyit, csak nem biztos, hogy akkor a program tényleg meg tud valósulni, mert amennyivel több forrás fogy el itt, annyival kevesebb gát és árapasztó terület tud elkészülni. De mondhatjuk azt is, hogy nyilván ez nem így kérdés, hanem úgy, hogy vajon fel lehete kínálni olyan megfelelő támogatási mechanizmusokat, amelyek a gazdák szá mára nemhogy taszítóvá, hanem inkább vonzóvá teszik azt, hogy ilyen területeken gazdálkodjanak. Ennek megvan a lehetősége, és a jövőben egyre inkább meglesz, hiszen ez az a része az uniós és hazai agrártámogatásnak, amelyeknek a szerepe nagyon radikálisan nőhet. Nagyon sok olyan javaslat volt, amit, úgy gondolom, fontos végiggondolnunk és befogadnunk a szövegbe. Nem szeretnék példákat mondani, hogy melyek ezek, de biztos, hogy jóindulattal és a szakmai korrektség alapján akarjuk megmérni azokat a javaslatok at, amelyeket a képviselő hölgyek és urak bármelyik oldalon is tettek. Van olyan részlet, amire azért hadd térjek vissza, nevezetesen, hogy vane szinkron a Vásárhelyiterv fejlesztései és egyéb, az Alföldön vagy a Tiszavidéken szükséges fejlesztések közö tt. Igen, van szinkron, úgy készülnek a különböző műtárgyak, hogy azok például lehetővé tegyék a későbbi öntözési rendszerek fejlesztését is. Persze, tudjuk azt, hogy elég sajnálatos, hogy ugyan például a DunaTisza közén vannak öntözési rendszerek, de eze knek a kihasználtsága 23 százalékos, és az aszályos években is ennyi - soksok minden játszik szerepet abban, hogy ez miért van így. Van egy olyan hír, amire persze boldogan tudok válaszolni, hogy ez biztosan nem következhet be: Balsay képviselő úr vetett e fel, hogy ez egy nagy fejlesztési projekt, és igen kellemetlen lenne az, hogyha a farkába harapna a kígyó, magyarán, ha ugyanazok engedélyeznek, akik aztán a kivitelezést
