Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 23 (125. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FONT SÁNDOR (MDF):
325 független gazdasági társaság esetleg hatékonyabban és olcsóbban el tudna végezni. Az ilyen társaságba kiszervezett tevékenység igénybevételek or a jelenleg érvényes szabályozás szerint áfát kell felszámítani, melyet tárgyi adómentes tevékenysége folytán a pénzügyi vállalkozás visszaigényelni nem tudna, ezért ez mint a tevékenységbe beépített többletköltség jelenne meg. A közös áfaadóalanyiság b evezetésével ellenben lehetővé válna, hogy a - nevezzük úgy - szolgáltató társaság, mely maga is a csoport tagja természetesen, tehát ezen szolgáltató társaság által a tagok részére végzett tevékenység után ne keletkezzen áfafizetési kötelezettség. A csopo rtos áfaalanyiság esetén nemcsak a szolgáltató társaság, de bármely tag másik tag részére végzett tevékenysége sem minősülne adóztathatónak. Ennek megfelelően a csoport áfabevallásában a tagok egymás részére végzett tevékenységei adómentes bevételként szer epelnének. Megemlítendő szempont ezen javaslat ismertetésekor, hogy a pénzügyi tárca vagy az APEH számára is előnyök származnának mindebből. Nyilvánvaló, hogy kevesebb bevallás feldolgozása hatékonyabb adminisztrációt eredményezne, azután az így feltárt es etleges adókülönbözetből adódó adóhiány a csoport bármelyik tagján behajtható; hiszen - mint említettem - az áfatartozásért korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a többiek is, a csoport minden tagja, és az esetleges adóhiány behajtására nagyobb az esély több cég esetében, így a költségvetés érdekei nem sérülnek. Azzal, hogy a csoportos bejelentkezés csak az adóhatóság engedélye alapján történhet, az állam számára nagyobb lehetőség nyílik a forgalmi adózás ellenőrzésére. Végül megemlíteném, hogy az adóelle nőrzések így meggyőződésem szerint egyszerűbbé és hatékonyabbá válhatnának, egy áfaellenőrzés keretében a csoport összes tagja leellenőrizhető, míg a közös adóalanyiság nélkül az ellenőrzés költségesebb és adóigényesebb. Az indítványomat a kormány a gazdas ági bizottság ülésén nem támogatta, szeretném az önök támogatását mindehhez megszerezni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. FONT SÁNDOR (MDF) : Kö szönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. §nál került definiálásra az áfatörvény alapján az osztatlan közös tulajdonok kérdése. Általánosan, mint például a társasházaknál is az osztatlan közös tulajdonok kérdésében definiálja a törvénytervezet, hogy kit tekint adóalanynak az adóhatóság a későbbiekben, és ebben a többségi tulajdonost definiálja, vagy pedig a tulajdonosi közösség által kijelölt személyt definiálja. Ez az általánosságban megfogalmazott elképzelés lehet , hogy beválik - mint ahogy említettem - egy ingatlan, egy ház, egy épület esetében, egy társasház esetében, de nem tudom egyelőre elképzelni, és nem kaptunk rá választ, hogy vajon hogyan működik az osztatlan közös földtulajdonok esetében, amit a magyar tá rsadalom a rendszerváltás óta, vagyis az újkori tulajdonhoz jutás pillanata óta, 199293 óta cipel magával. Azóta egyetlenegy kormánynak sem sikerült véglegesen megoldani, habár a polgári kormánynak a törvénykezési feladata megvolt, a végrehajtása viszont nem sikerült, hiszen a 2002es kormányváltás ebben megakadályozta őt, a jelenlegi kormány pedig nem hajtotta végre az előző törvény adta kötelezettséget. Tehát ma sincs az osztatlan közös földtulajdon szétírva a valódi tulajdonosok nevére. Ez egy osztatlan nagy, közös birtokban van. Erre a tulajdonformára is igaz a mostani áfatörvény módosításakor nevesített eljárás, azaz ennek a tulajdonosi csoportnak egy közös kijelölt személyt kell nevesíteni az adóhatóság előtt, vagy pedig, ha ezt nem teszik meg, akkor a törvény erejénél fogva a legnagyobb tulajdoni résszel rendelkező válik adóalannyá.
