Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 10 (148. szám) - Szijjártó Péter (Fidesz) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Tények és hazugságok, azaz: hol van a 400 ezer új munkahely?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3071 számának csökkenésérő l szóltak, ellentétben a 2002 utáni időszakkal. A kormányváltás óta a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik, az eddigi számok alapján a bővülés meghaladja a százezer főt. Tehát ellentétben az ön által elmondottakkal, összességében munkahelyek jönn ek létre az országban. Természetes, ahogy az előbbi példámban megpróbáltam önnek megvilágítani, ez létszámbővítés és létszámleépítés mellett jön létre, hiszen ugyanebben az időszakban - a létszámleépítéseket is számolva - ez azt jelenti, hogy ez a 100 ezer fős bővülés mintegy 200 ezer új munkahely létesítését jelenti, és sajnos ezzel párhuzamosan 100 ezer munkahely megszűnését is. Összességében tehát arra számítunk ebben a kormányzati ciklusban, hogy a foglalkoztatottak számát 2006ig 200 ezer fővel tudjuk növelni, ehhez viszont 300400 ezer új munkahely létrehozására lesz szükségünk, mert eközben sajnos munkahelyek szűnnek is meg. Néhány a munkahelyteremtés közül: akár a Smartprogram, akár a mi tárcánknál a munkahelyteremtő támogatások révén a tavalyi eszt endőben, csak a tavalyi évben közel 11 ezer új munkahely jött létre, ha csak az állami szerepvállalást nézzük. Ha ön figyelte a sajtó híreit, akkor például tapasztalhatta volna, hogy Baktalórántházán, az ország egyik kistérségében, ahol a leghátrányosabb h elyzetűnek minősül kistérség szempontjából a régió, ott létesítettünk munkahelyeket; ugyanez történt például munkahelymegtartás révén Kisvárdán, és még sorolhatnám hosszasan a példákat. (Mádi László: Nem fedezte a leépítést!) A kormány termé szetesen aktív módon közreműködik ebben a folyamatban, melynek a terhét, a fő vonalait maga a magyar gazdaság viseli. Természetesen, ahogy a gazdaság mutatói egyre jobb helyzetről tanúskodnak, ugyanez vonatkozik a munkaerőpiacra is. Tisztelettel javaslom a képviselő úrnak, mielőtt a legközelebbi interpellációját megteszi, olvassa el a KSH hivatalos kiadványait, sok érdekes tendenciát fog belőle kiolvasni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem az interpel láló képviselőt, elfogadjae a választ. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Én a témánál maradnék, és kevésbé vetném fel a miniszter úr valósághoz fűződő viszonyát. Miniszter úr, ha ön a KSH adatait említi: a KSH szerint a munkanélküliség a 2002. év elején mért 5,8 százalékról 2004 elejére 6,1 százalékra növekedett. Ez talán nem pozitív elmozdulás. Mint ahogy az sem pozitívum, hogy a foglalkoztatottsági ráta tekintetében jelenleg Magyarország az utolsó előtti helyen áll azon tíz ország közül, amelyek most lettek az Európai Unió tagországai. Azt gondolom, ha önmagában ezeket a számokat nézzük, már rossz a helyzet. De sokkal rosszabb a helyzet, miniszter úr, ha elmegy és beszél a győri textilgyári munkásokkal, b eszél azokkal, akiket Diósgyőrben, Szombathelyen vagy Székesfehérváron bocsátottak el. Azt gondolom, nem pozitív trendekről beszélnének önnek. Másrészt pedig, miniszter úr, önöknél volt egy lehetőség, hogy legalább egy fővel növeljék a foglalkoztatottságot : még a kampánytanácsadójuk is turistaként jár Magyarországon. (Derültség az ellenzék soraiban.) A választ nem fogadom el. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszter úr válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae. (Szavazás.) Az Országgyűlés 176 igen szavazattal, 131 nem ellenében elfogadta a miniszteri választ.
