Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
3022 emberi egészség védelmének környezeti vonat kozásaival kapcsolatos programokkal, így a környezeti tényezők és az egészségi állapot közötti összefüggések vizsgálatával, a monitoringrendszer fejlesztésére és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozóan. Egykét alprogramban - mint többek között a klí maváltozás egészségkárosító hatásainak elemzése vagy a talajszennyező források, hulladékok környezetegészségügyi vizsgálata - eredmények születtek, de a nemzeti azbesztprogramban szinte semmi nem történt. Hasonlóan kevés eredmény született a falusi, vidék i környezet és egészségügyi állapot közötti összefüggések vizsgálatánál. A program tervezett finanszírozásában valamivel több mint egyharmadát fordították a Mátra vidékén élők életkörülményeinek és egészségügyi állapotának vizsgálatára. A jelentés nagy ter jedelemben foglalkozik az emberi szépség (Sic!) védelmének környezeti változásaival kapcsolatos programokkal, melyek a környezeti tényezők és az egészség állapota közötti összefüggések vizsgálatára vonatkoznak. A továbbiakban a teljességre való törekvés né lkül néhány programról szólok majd következő felszólalásomban, amelyek az elkövetkező időszakok programalkotásában, a környezet állapotának javítását célzó új irányok meghatározásában fontos szerepet kaphatnak. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőt ársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Írásban előre jelentkezett felszólalásra Tóth István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti környezetvédelmi program 1997ben országgyűlési határozattal fogalmazódott meg, és hat pontban írt elő a kormány részére feladatokat. Ez a hat pont terjedelmében nem túl nagy, de úgy vélem, hogy az átfogott időszak és a terület nagysága miatt roppant lényeges volt. Roppant lényeges volt azért, mert ez az országgyűlési határozat, ha egy kicsit késve is, de megszületett, és az uniós csatlakozásunkhoz szükséges környezeti állapot elérésében jelentős lépés volt; jelentős lép és, és a napirendünk ennek a jelentésnek a három osztatát tárgyalja. Valójában ezzel együtt a három rész teljesíti a nemzeti környezetvédelmi program I. fejezetét. Ebben a teljesítésben, gyakorlatilag a bizottsági vitában is sokszor, a monitoring, illetve a kiindulási adatok és a közbenső adatok, valamint a végállapot adatainak az összevetése tekintetében nagy eltérések mutatkoztak. Mint ahogy előttem képviselőtársaim is ezt fölvetették, valóban kérdéses, hogy most már, a második nemzeti környezetvédelmi p rogram milyen mélységben fog teljesülni, ha a kiinduló állapot nem megfelelő, nem megfelelő a fölvétele. Mindezek mellett a vezérszónoklatok egyértelműen kiemelték, és jómagam is úgy gondolom, a program teljesítésében az előző két kormány jelentős lépéseke t tett; különösen a polgári kormány, amelynek időszakára, '982002re, négy évre hárult a feladatok legnagyobb része. Mint mindannyian tudjuk, a programok végrehajtása a források biztosításával lehetséges. Azaz, ha bármilyen hangzatos és fontos programot t űz ki az Országgyűlés, források nélkül nem működik. Ez az országgyűlési határozattal létesített program szerencsére, ha nem is teljes mértékű forráslefedettséget, de jelentős forrást kapott. Ez a táblázatokban is kimutathatóan látszik, a kezdeti 100110 mi lliárd után a 170 milliárdon végződött 2002ben, a táblázat egyik olvasatában. Természetesen a mai magyarországi környezeti állapotok ennél jelentősebb forrás elköltését is lehetővé tették volna, de azt hiszem, hogy a mindenkori költségvetés helyzete ezt j elentősen behatárolja. Sőt, ha a tekintetben vizsgáljuk a nemzeti környezetvédelmi programot, hogy emelkedő mértékű forrásokat kapott, és évről évre bevonhattak területeket, akkor a második nemzeti környezetvédelmi program 2003ban kezdődő, 2004ben zajló folyamatai már ezt nem mondhatják el. Nem mondhatják el, mert bizony nemcsak a minisztérium költségvetése csökkent, legalábbis az erre fordítható források tekintetében, hanem egész egyszerűen a fejlesztési irányokban is a
