Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3021 Az egyéb tájékoztató anyagokhoz hasonlóan ez is több helyen adatszinten eltér, többek között a veszélyes hulladék csökkenésének vagy emelkedésének mértéke más itt, illetve az országos hulladékgazdálkodási terv ben. A 2000es évre vonatkozóan nincsenek megfelelő adatok a jelentésben, és bizonyos programok eredményeinek értékelése bizonytalanná válhat. A 20012002. évi NKP végrehajtásának helyzetét bemutató jelentés, sorrendben a harmadik, szerkezetében az NKP I. szerkezetén alapszik, és az elfogadott intézkedési tervek intézkedéseit értékeli olyan módon, hogy bemutatja, mit vállalt, milyen intézkedések megtételére került sor, milyen eredmények mellett, milyen források felhasználásával. (15.10) Ez bizonyos szempont ból új elem, hiszen összehasonlításra kerültek a 2066/2001. (IV. 5.) számú kormányhatározatban költségvetési irányszámként megjelent, tervezett kiadási összegek és programfelelősök által megadott, ténylegesen felhasznált pénzügyi források. Ez különösen ért ékes része az anyagnak, hiszen közvetlen képet lehet kapni a pénzügyi teljesítésekről. Áttekintve és értékelve a jelentést meg kell állapítanunk, hogy több program tekintetében jelentős eredmények születtek annak ellenére, hogy a megvalósult finanszírozás tekintetében jelentős aránytalanságok is vannak. A levegőtisztaság védelme érdekében indított tömegközlekedési eszközfejlesztés területén a tervezett több milliárdos program fele sem valósult meg, annak ellenére, hogy a levegőszennyezésért a közlekedés ma már az egyik fő felelős. A jövőben fokozottabban kell figyelni ennek a programnak mind teljesebb megvalósítására, hiszen az autóbuszpark korszerűtlensége tovább rontja a helyzetet. A nagy forgalmú körutak és közlekedési csomópontok környezetében az egészsé gügyi határértéket meghaladja a légszennyező anyagok koncentrációja. A levegőszennyezésben jelentős szerepet játszanak az eddigieken túl még a meglévő, korszerűtlen erőművi, illetve ipari nagy tüzelőberendezések, melyek korszerűsítése a következő évek prog ramjaiban is fontos szerepet kell hogy játsszon. A környezetvédelmi szempontból előnyös megújuló energiák fokozottabb hasznosítását segítő program végre elindult, és jó eredményeket mutat az ipari és erőművi környezetkárosító hatások csökkenté se tekintetében. Összességében megállapítható, hogy az NKP I.ben megfogalmazott konkrét levegőtisztaságvédelmi célok közül több megvalósult, és a hazai levegőminőségi helyzetben javulás állt be. Teljesült az EUjogharmonizáció, a nemzetközi egyezményeibe n vállalt kötelezettségek, a levegőtisztaságvédelmi információs rendelet és a mérőhálózat fejlesztése is. A vizek védelme tekintetében több program is indult. A települési szennyvízelvezetési és tisztítási program végrehajtása során az NKP I. célként fo galmazta meg, hogy hat év alatt el kell érni a 60 százalékos csatornázottsági arányt. Ezen a téren jelentős előrelépés történt. A csatornázott lakások aránya az összes lakáshoz viszonyítva az 1997. évi 46,2 százalékról 2002re 56,1 százalékra nőtt. Eredmén yeket ért el az üzemelő ivóvízbázisok védelme, az országos kármentesítési program, a DunaTiszaközi homokhátság vízvisszatartását célzó program, ahol folytatódott a csatornák és a zsilipek rekonstrukciója. Változatlanul fontos kérdés azonban a DunaTiszaközi homokhátság népességmegtartó képességének biztosítása, melyhez a racionális termőföldhasznosítást, a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtását, a vízhiányhoz igazodó mezőgazdasági szerkezetváltást további kormányzati eszközökkel kell segíte ni. Külön említést érdemel az országos környezeti kármentesítési program, amelyben több tárcát érintő feladatok megvalósítása során a teljesítést tekintve alakultak ki gondok. A BM védelmi programjában érdemi lépés nem történt, mivel a BM költségvetésében nem különítettek el a megvalósításhoz szükséges összeget. Hasonló helyzet alakult ki sajnos az Oktatási Minisztérium esetében az oktatási intézményi alapprogramnál is. A jelentés nagy terjedelemben foglalkozik az
