Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3019 kedvezőtlen változásokról. Ezeknek a jelentéseknek szólni kellene arról is, hogy mi az, ami már megváltozott, és ennek megfelelően egy másik irán yba vagy egy új problémának megfelelően kelle az eredeti és hosszú távú terveket módosítani, alakítani. A beszámolók szerkezete, felépítése ennek az elvárásnak megfelelően, egy helyzetértékelés alapján a korábban megfogalmazott és elfogadott intézkedési t ervekben szereplő programok értékelését tükrözi vissza. Az NKP 199798. évi végrehajtásáról szóló jelentés volt az első, amely a beszámolási időszak 199697es viszonyait tükrözte. Áttekinti a program céljainak teljesítését, a hátralévő feladatokat elemezv e, kissé nagyvonalúan számba veszi az egyes beavatkozások és intézkedések hatásait, javaslatot tesz a megvalósítás hatékonyságának javítására. A megvalósítás sajátosságairól, a program elérni kívánt céljairól, célállapot szerinti bontásban összefoglaló táb lázatok adnak számot. A mellékletek közül az egyik az NKP végrehajtását szolgáló intézkedések és beavatkozások részletes, egyedi értékelését is tartalmazza, egy másik az ország környezeti és természeti állapotát bemutató mellékletet tartalmaz. A kiadott va skos anyag számba vette az NKP céljait, az elérni kívánt változtatásokat, a célok jellegét és az első időszak célkitűzéseit érintő változásokat. Az összefoglaló táblázatok, elemzések pénzügyi teljesítésről is számot adnak. Ezek azonban nem szólnak azokról a gondokról, hogy valójában milyen ráfordításokra lett volna szükség ahhoz, hogy az időarányos feladatok teljesüljenek. A megvalósítás kulcsterületeit jelentő programok közül a kiemelt ágazatokat érintő programok, beavatkozások közül több esetben a beszámo ló eredményekről még nem tudott számot adni, vagy csupán arról tudott beszámolni, hogy a teljesítés csak részben történt meg. Példaként említhető az erőműrendszer fejlesztése, az országos hulladékhasznosítási koncepció és cselekvési program, az ipari szekt or, az ipari területek rekultivációja, az erdőtelepítési program vagy a Volánrekonstrukció. A felhasznált összeg lényegesen elmarad az NKP 1998. évre vonatkozó intézkedési tervben megfogalmazott összegétől. A gondok között fel kell sorolni azt is, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjában is elmaradás mutatkozott, hasonlóan a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervek erre az időszakra eső teljesítéséhez. A különleges intéz kedést igénylő területek esetében, mint például a fővárosi agglomeráció vagy a Balaton térsége, az értékelés leginkább annyi, hogy a környezeti probléma változatlan vagy a helyzet romlott. Néhány esetben jelenik csak meg pozitív értékelés, mint például a p ontszerű levegőszennyező anyagok kibocsátása, vagy az átadott szilárdhulladéklerakók a hazai és EUmegfelelés tekintetében a fővárosi agglomerációban. A kiragadott példák, megállapítások mellett azonban jelentősebb gondot jelent a mellékletben közreadott természeti és környezeti állapotról szóló jelentés szakmai megalapozottságának kérdése. Az összeállított anyagban az adatok megbízhatósága több esetben megkérdőjelezhető. Különösen feltűnő, hogy az OECD hasonló időszakot felölelő jelentésében ugyanarról a jellemzőről esetenként nagyságrendileg is eltérő adatok láttak napvilágot. A jelentés ilyen ellentmondásokkal nehezen állja meg a helyét, és a levonható eredményeket, következtetéseket is erősen kérdésessé teszi. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elkövetkez ő évek beszámolói ezekre a hibás állapotokra épülnek majd. A következő kétévi jelentés, amelyik az 19992000. évre vonatkozóan foglalja össze az NKP végrehajtását, szerkezetében a korábbi jelentés főbb egységeit ugyan megőrizte, de jelentős részében bővíte tte azt új elemekkel, amelyek különkülön tagolása a korábbi jelentéshez képest áttekinthetőbb képet ad a környezetvédelmi helyzetről. A jelentés a bevezetésben megjelöltek szerint az intézkedési tervek programjait értékeli. A környezeti elemek, hatótényez ők, környezeti rendszerek, a kiemelt ágazatok és térségek, valamint az NKP megvalósulását szolgáló eszközök programjainak értékelése itt minden esetben az intézkedési tervben feltüntetett programok megnevezésével kezdődik. Az egyes programok elemzése, érté kelése, tartalmának rövid leírása mellett bemutatja a végzett feladatokban történt előrehaladást, valamint a ráfordított költségek nagyságát és a környezet állapotára gyakorolt hatásainak összefoglalását. A beszámoló részletesen szól az egyes
